Egyre boldogtalanabbul élnek a Nógrád megyeiek, Tarján a legbúsabb város

A boldogságprojektet az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja – a Jobb Veled a Világ Alapítvány támogatásával – készíti el évről évre, amelyben azt vizsgálják, hogy hogyan változik a magyar lakosság boldogság és globális jóllétszintje. A vizsgálatban 2019–21-ben tizenegyezren – 18 és 92 évesek – vettek részt, akik az élettel való elégedettségükről, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllétükről, valamint a mentális egészségükről is nyilatkoztak.

A legfrissebb felmérés szerint hazánkban csökkent a lakosok jóllétszintje Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, míg Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon nőtt. A boldogságrangsort ezúttal Bács-Kiskun, Pest és Vas megye vezeti, ellenben Hajdú-Bihar, Nógrád és Somogy megye lakói a legszomorúbbak az országban. A megyeszékhelyek között Salgótarján a legutolsó a mezőnyben, ami azt is jelenti, hogy a tavalyihoz képest romlott a helyiek elégedettségi szintje.

A boldogságprojekt grafikonjairól leolvasható, hogy a nógrádiak globális jóllétszintje, a pozitív élményeik száma és a mobilizáló megküzdési képességük is csökkent az előzőleg mért adatokhoz képest. Ugyanakkor az általános egészségi állapottal való elégedettségük nőtt, amely nem csupán a megyére, de Salgótarjánra vetítve is elmondható. A megkérdezett nógrádiak többsége a szomorkodás legfőbb okát a munkalehetőségek hiányában és az alacsony bérezésben látja.

A magyarok egyharmada eredményes volt a járványhelyzet előidézte nehézségekkel szembeni küzdelemben, a lakosság másik egyharmadánál jelentős jóllétszintcsökkenésre utaló válaszokat regisztráltak a szakemberek. Mint írták: a 36-50 év közötti korcsoportban szignifikánsan nőtt, a 65 év fölöttieknél és a 18–25 évesek körében pedig csökkent a jóllétszint. A boldogságtérkép elkészítésével az a cél, hogy a kutatók segítsék az emberek örömszintjének a növelését, és tudatosítsák az emberekben azt, hogy a boldogság igenis mindenkor tanulható.