Az uralkodó diplomatájaként bejárta a fél világot a legendás Pokoljáró Tar Lőrinc

Szalóki Krisztina, Könnyid István és Győri Szabó Péter a spirituális útról Tisztító tűz – zarándokút Tartól Írországig címmel könyvet írt és jelentetett meg tavaly.

Győri Szabó Péterrel és Könnyid Istvánnal videókonferencián beszéltünk a spirituális zarándokútról, Tar Lőrinc koráról.

– Írország ezen része szó szerint a világ vége, Tar Lőrinc idejében pedig még inkább az volt. Az ismeretlen azonban vonzza az embert, ezért vállaltuk mi is az utazást – mondta Győri Szabó Péter. – A Szent Patrik-sziget kénköves barlangjához vezető út még ma is jelentős fizikai megpróbáltatásokkal jár, de a zarándok nem a teljesítmény kedvéért vállalja a nehézségeket, hanem a spirituális élmény megéléséért, megváltást keresve.

Azt, hogy a főúr hogyan és milyen útvonalon érkezett Írországba, nem tudjuk.

– Tar Lőrinc utazásai során számos helyre eljutott, járt a Szentföldön és Santiago de Compostelában is. Arra vonatkozó adat nincs, hogy honnan és hogyan jutott el a Lough Derghez. Az is elképzelhető, hogy áthajózott Santiago de Compostelából, az is, hogy a tari udvarházból indult. Utóbbi esetben az út, lóháton és szekérrel – feltételezhető ugye, hogy egy főúr szolgákkal és társzekerekkel utazott – akár hat hónapig is tarthatott a kor közlekedési viszonyai mellett.

A győri utazóknak már könnyebb dolguk volt, 48 órán belül megérkeztek. Belfastig repülőgéppel utaztak. Belfast az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország fővárosa, az írországi Lough Derg nincs innen messze, a sziget északnyugati csücskében fekszik, 14 kilométerre a határtól.

– Ez a hely tényleg a világ vége, az Atlanti-óceán partvidékén – folytatta Győri Szabó Péter. – Lakatlan a terület, csipkés kőszirtekkel, gyönyörű, vad tájjal. Nemzeti park a terület, de sajnos nem volt időnk arra, hogy a természet csodáit is felfedezzük. Az utolsó, mintegy nyolc–tíz kilométert a tóig már gyalog tettük meg, ott ugyanis nincs más közlekedési lehetőség.

Győri Szabó Péter kifejtette: augusztus elején jártak ott, olyankor tíz fok körüli az átlaghőmérséklet.

– A szabályok szerint csak teljesen egészséges, tizenöt évesnél idősebb emberek vehetnek részt a zarándoklaton. Ennek persze oka van, hiszen a három nap alatt teljes böjtöt kell tartani, ez alatt az idő alatt csak víz fogyasztható. Mindemellett mezítláb kell részt venni a zarándoklaton. Emiatt már fél nap után mutatkoznak a hipotermia tünetei. További érdekesség, hogy a kegyhelyen megtudtam, egyre több nő vesz részt a Lough Derg zarándoklatán.

Könyvet írtak az élményekről

Szándékaik szerint a szerzők nem útikönyvet akartak írni, nem történeti adatok halmazát közreadni. Elsősorban az volt a cél, hogy felhívják a figyelmet Tarra és környékére. Megelevenednek az itt átélt élmények, a környék érdekességei, bepillantást adnak az itt élők mindennapjaiba is. Az is fontos, hogy az olvasó kedvet kapjon e vidék meglátogatásához és megismeréséhez.

A kénköves barlang azonban nem látogatható, mert a bejáratát az 1780-as években berobbantották. Ennek az volt az oka, hogy sok haláleset történt itt, mert az óvatlan zarándokok túl közel merészkedtek a mérges gázokat kibocsátó bejárathoz.

Arra a kérdésre, hogy tudjuk-e, mi volt a szigeten Tar Lőrinc 1411-es látogatásakor, Győri Szabó Péter elmondta, hogy kör alaprajzú kőépületek maradványai lelhetők itt fel, ezek valószínűleg a középkorban Írországra jellemző, cukorsüveg formájú házak maradványai. Az ország délnyugati csücskében, egy eldugott kis szigeten ezek fennmaradtak, a Star Wars-filmek rajongói ismerhetik is a különleges építményeket, mert ez volt az egyik forgatási helyszín. A Lough Derg környékén ezek a jellegzetes kőépítmények elpusztultak, amikor az anglikán egyházüldözés elérte Írország katolikus vidékeit. Tar Lőrinc idejében kő- és faépítmények állhattak a szigeten, de ezek nem maradtak fenn. A ma is látható egyházi épületeket a 19. század végén, a 20. század elején emelték.

– A kegyhelyre jóformán csak írek, kisebb számban skótok és katolikus angolok járnak. Az időjárás, mint említettem, meglehetősen zord ezen az óceáni partvidéken, ezért a zarándoklatok megtartására is csak június 1-je és augusztus 15-e között van lehetőség, erre is előzetesen regisztrálni kellett az interneten. Ez alatt a rövid idő alatt viszont húszezer ember keresi fel a Szent Patrik-szigetet.

Győri Szabó Péter hozzátette: a magyar főúr nem ismeretlen a helyszínen.

– A Lough Derg perjelje tudott Tar Lőrincről, aki 1411-ben a szigeten járt. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket, örültek, hogy a főúr honfitársai ellátogattak ide. Átnéztük több év vendégkönyveit, de a helyieken kívül csak a már említett skót és angol zarándokokat találtuk, rajtuk kívül mást nem. Nem lehetetlen persze, hogy jártak itt magyarok Tar Lőrinc utazása óta, de ennek eddig nincs nyoma.

Győri Szabó Péter kifejtette, hogy ma egyházmegyei irányítás alatt áll a kegyhely. Az ír szigetet nem érte el a római hódítás, a vidéken juhtenyésztő törzsek éltek Szent Patrik, az ország keresztény térítője és védőszentje fellépéséig. Itt nem alakultak egyházmegyék, mint a kontinens országaiban, hanem a kolostorok, élükön az apáttal, töltötték be ezt a központi szerepet hosszú évszázadokon keresztül.

A szerzők szándékaik szerint, amint a járványhelyzet engedi, Taron és Pásztón is bemutatják Tisztító tűz – zarándokút Tartól Írországig című kötetüket.

Felkeresték a Zsigmond-kor több nógrádi emlékét is

Könnyid István a Nógrád Megyei Hírlapnak elmondta, hogy az írországi zarándokút előtt felkeresték Nógrádban és Hevesben azokat az emlékeket is, amelyek Tar Lőrinc korában már léteztek.

– Több alkalommal ellátogattunk Tarra és azokra a környező településekre, amelyek Tar Lőrinc birtokához tartoztak, és ahol maradtak fenn épített emlékek. Ezeken kívül szinte minden olyan helyet felkerestünk a közvetlen környéken, amely jelentőséggel bír, meghatározó a környék életében. Taron megnéztük a Szent Mihály-templomot, az udvarház maradványait, de ellátogattunk többek között a sztúpához is. Pásztón is megnéztük mindazt az épített örökséget, ami Tar Lőrinc korában már állt. Ilyenek itt a templom korai részei, a ciszterci kolostor maradványai, az üveghuta, az oskolamester háza. Pásztói hívek életét is felkavarta, mikor híre ment a Szentlélek-templomban levő szobrok könnyezésének. Így felkerestük a könnyező Szűz Mária-szobrokat. Győrben is van egy könnyező Szűz Mária kegykép, amit egy ír püspök hozott magával a városba a 17. század közepén, amikor Oliver Cromwell üldözte a Rómához hű ír katolikusokat. Eljutottunk Mátraverebély-Szentkútra és Mátraszentimre-Fallóskútra is.