fájó emlékek

2021.01.14. 20:27

Salgótarjánt is megrázta a hetvennyolc évvel ezelőtt történt doni katasztrófa

1943 január, ami után fájó emlékek maradtak a salgótarjániakban. Van mire emlékeznünk, van kik előtt fejet hajtanunk. Írásunkban a Don-kanyarban elesett hősökre emlékezünk!

Veszelovszki Balázs

A harmincas évekbeli sorozatos német terjeszkedés az 1938-as Anschluss-szal ért a tetőpontjára, ugyanis Ausztria bekebelezésével a Német Birodalom területe jelentős mértékben növekedett Európa térképén, mindezzel együtt Hitler befolyása pedig egyre nőtt. Az egykori császárvárosban masírozó nácik ellenére Magyarországon még viszonylag béke volt, sőt: az 1938-tól meginduló területgyarapodások reménnyel is kecsegtettek, de ezért később súlyos árat fizettünk. Hitler agresszív politikájában csak idő kérdése volt, hogy Magyarországot is bevonja ténylegesen is a háborúba.

Hadüzenetet küldtünk, búcsúztak a katonák

1942-ben Bárdossy László miniszterelnök Kassa támadása után a háborúba való belépés mellett döntött, hadüzenetet küldtünk a Szovjetuniónak – ugyanis azt feltételezték, hogy szovjet repülők támadták hazánkat.

A nyáron elkezdtek mozgósítani, megkezdődtek a behívások, 1942 nyarán (Salgótarjánban például 1942. június 21-én) sok száz katona búcsúzott szeretteitől, hiszen „muszkaföldre” mentek, harcolni. A szülők szemében könnyek (ők még emlékeztek az első világháború pusztításaira), a lányok szemében is (ők a szerelmüktől való elszakítást siratták), a katonák szemében azonban olykor-olykor tüzes büszkeség, hiszen a hazáért mennek, nem is sejtve, hogy tízezrek nem fognak már soha visszatérni szeretett hazájukba. Emléküket ma is szeretettel és kegyelettel őrzik családok ezrei.

Frontra induló magyar katona búcsúzik kislányától 1942-ben
Fotó: Ludovika / Fortepan

A Don folyó kanyarulata őrzi a fájdalmakat

1943. január 12-én kezdődött a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125–130 ezren estek el, sebesültek meg vagy estek fogságba.

A „fordulat éve” alatt valóban teljesen megváltozott a második világháború menete, hiszen az addigi német sikerek elmaradtak, a szovjetek megindultak Nyugat-Európa felé, és kezdetét vette a háború következő szakasza, ami hosszas harcok és számtalan emberáldozat után csak 1945-ben fejeződött be.

A salgótarjáni hősök neveit nem találjuk központi emlékművön, mert a városban nem készült-készülhetett ilyen. Az egykori városrészekben (például Zagyvapálfalván) azonban megörökítették a hősök neveit. A családok is kegyelettel őrzik az elesettek emlékét.

Ezek is érdekelhetik