A vírushelyzet előhozta a Nógrád megyei lakosságból az olvasó embert

A Társadalomkutatási Intézet Zrt. felméréséből kiderült, hogy míg 15 évvel ezelőtt a magyar felnőttek 25 százaléka rendszeresen forgatta a könyveket, addig 2020-ban a megkérdezetteknek már csak 13 százaléka tette ezt. Rávilágítottak arra is, hogy a hobbiolvasók – a válaszadók 21 százaléka – legfeljebb tíz könyvet vesznek kezükbe évente, míg a kitöltők 18 százaléka ötvennél is több olvasmányt lapoz fel.

A kutatás szerint a felnőtt lakosság 58 százaléka sohasem vagy csak ritkán vásárol könyveket. A válaszadók negyede évente néhány alkalommal, kilenc százaléka félévente, hét százaléka pedig hathavonta tér be könyvesboltokba vásárlási szándékkal, s mindössze egyetlen százaléka szerez be havonta új műveket. A felmérés kimutatta, hogy az olvasók több mint kétharmada – 69 százalék – legalább egyszer biztosan vásárolt könyvet az elmúlt egy évben.

A vírushelyzet miatti leállás Nógrád megyében tavaly előhozta a lakosságból az olvasó embert. Ez a szakemberek szerint visszavezethető arra, hogy a könyvek képesek egyfajta biztonságérzetet teremteni olvasóikban. A Salgótarjánban működő Libri könyvesboltban pozitívak az észrevételek a nógrádiak olvasási kedvét érintően: máig sokan vásárolnak könyveket helyben, de a rendelések száma is kiemelkedő.

– A járványhelyzet miatti boltbezárások – mint minden kereskedőt – minket is rosszul érintettek. A karanténidőszakban igyekeztünk a vásárlóinkat a weboldalainkra terelni, ami nagyrészt sikerült is: az itteni forgalom másfél-kétszeresére nőtt, de még ez az emelkedés is nehezen pótolja a boltbezárások miatt elkönyvelt veszteséget – mondta a Nógrád Megyei Hírlap érdeklődésére Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója:

– Meglátásunk szerint az emberek a vészterhes időkben a könyvek felé fordultak, az olvasás jelenleg a kulturálódás legbiztonságosabb formája. Sokan és szívesen olvasnak, illetve követik a könyvekkel kapcsolatos híreket. Ezért is indítottuk el tavasszal kulturális magazinunkat, ahol nemcsak könyvajánlókat osztunk meg a közönséggel, de olyan releváns, kulturális témájú cikkek is olvashatók itt, amelyek az irodalom és a kultúra iránt fogékony emberek számára izgalmasak lehetnek – tette hozzá.

Kovács Péter kiemelte: bár sokan azt jósolták, hogy a karantén megváltoztatja majd valamelyest az olvasási szokásokat, a világjárvány nem hozott jelentős változást az olvasók ízlésében. Továbbra is a gyermek- és ifjúsági könyvek, valamint a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb, ez utóbbin belül a romantikus és bűnügyi témájú könyveket keresik a legtöbben. Sokan olvasnak szépirodalmat – kortárs magyar és világirodalmi műveket –, továbbá pszichológiai és gasztronómiai témájú könyveket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a könyvesboltok online forgalma dinamikusan növekszik, a bolti vásárlás azonban továbbra is előnyt élvez.

Mint látszik: az olvasásra ebben a nehéz időszakban még nagyobb szüksége van a léleknek, s attól sem kell félnünk, hogy a könyvesboltokra és az olvasásra ne lenne szükség a jövőben.

Monitor előtt elvész a varázs

A felmérés szerint a hagyományos nyomtatott könyvek az olvasók 97 százalékánál még mindig kedveltebbek, mint az elektronikus és a hangoskönyvek. Molnár Éva, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója elmondta: az e-könyvek iránti igény inkább a magánszférában jelenik meg hangsúlyosabban könyvtári igényként. Azok az olvasók, akik ezt a dokumentumtípust helyezik előtérbe, inkább megvásárolják és letöltik könyvolvasóra azokat a tartalmakat, amelyeket szívesen olvasnak. Az intézményből kevésbé kölcsönzik az e-könyveket, a hangoskönyveket pedig főleg látásukban sérült vagy gyengén látó emberek igénylik. A megyei könyvesboltokban is azt tapasztalják, hogy az olvasók a kézzelfogható könyveket jobban kedvelik, mint az elektronikus formát. Az eladók szerint ez azért lehet, mert a monitor előtt személytelenné válik az olvasás.