Végigtáncolta Európát Szécsény főépítésze

– Mikor került kapcsolatba a néptánccal?

– A szécsényi művelődési ház tánccsoportjába 1962-ben léptem be. Székely István volt a szakmai vezető, aki egy életre megszerettette velem a néptáncot. Nem gondoltam, hogy 74 éves korban, nagyapaként is ropni fogom! Igaz, hogy most a koronavírus-járvány miatt a próbáink a fellépéseink szünetelnek, de remélem, hogy rövidesen ismét a közönség elé léphetünk. Amikor 1970-ben megnősültem, azt mondtam, ennyi volt, nincs tovább, de végleg azért nem álltam le. Székely István 1972-ben felkérte a táncosait – közöttük azokat is, akik abbahagyták –, hogy a szécsényi éveinek tizedik évfordulójára szervezzenek műsoros estet. Igent mondtam, és ez olyan hatással volt rám, hogy végül folytattam a néptáncot. Alapító tagja voltam 1975-ben a Nógrád Táncegyüttesnek is, ahol 23 évet töltöttem. Ez idő alatt is hű maradtam Szécsényhez, itt több tánccsoportot is vezettem. Az alapfokú művészeti iskolában 1994-ben megalakult a néptáncoktatás, ahol tanítottam.

– A pályafutására kik voltak hatással?

– Meghatározó szerepet játszott benne Gyapjas István, a pécsi Mecsek Néptáncegyüttes vezetője, Székely István, Braun Miklós és Milnár Pál. Közben tanultam, képeztem magam, 1977-ben eredményes vizsgát tettem, megkaptam a néptánccsoport vezetésére jogosító működési engedélyt is. Mint néptáncos 1985-ben hivatásos előadóművész lettem. Ez azt jelentette, hogy néptáncosként akár önállóan, akár csoportosan ellenszolgáltatásért színházban, az Állami Opera Házban, filmben, műsoros rendezvényeken egyaránt felléphettem.

– A családja hogyan fogadta néptáncos szenvedélyét?

– Olyan megértőek voltak, hogy Petra lányom és Márk fiam évekig tagjai voltak a Nógrád Táncegyüttesnek, később pedig a szécsényi Palóc Néptánc Együttesnek. Utóbbi Radácsi László, a szécsényi művelődési ház volt igazgatója felkérésére alakult. Hájas Tiborral, Nagy Anikóval, Simon Zsuzsannával, a két gyermekemmel 1998-ban a helyi Boróka Tánccsoport tagjaival, a művészeti iskola fiatal táncosaival megalakítottuk a Palóc Néptánc Együttest.

– Szakmailag hogyan állt fel a csoport?

– A tánccsoport művészeti vezetője Hájas Tibor volt. A vezetői feladatokat én láttam el. Zenei kísérőnk a Folt zenekar, de több alkalommal a Dűvő Együttes zenéjére is táncoltunk. A koreográfiákat Hájas Tibor, Nagy Anikó, Simon Zsuzsanna és jómagam készítettük. A művelődési ház vezetőjének felkérésére 1999-ben megalakult a Szécsényi Népművészeti Egyesület, ami anyagi támogatás mellett szervezeti hátteret is biztosított működésünkhöz.

– Sok siker fűződik a nevükhöz, ezek közül mik emelhetők ki?

– Minden fellépésünk fontos volt! Az egyik legnagyobb sikerünket 2003-ban értük el, Lengyelországban, a Beszkidek Nemzetközi Fesztiválján megkaptuk a fesztivál nagydíját, ami egy életre szóló, maradandó élményt jelentett számunkra. Elvittük a Palócföld és Szécsény jó hírnevét a kontinens számos országába, sőt azon túlra is. Azt mondhatom, hogy végigtáncoltuk Európát. Nagy élményt jelentett 2004-ben a törökországi vendégszereplésünk. A következő évben ott voltunk Franciaországban, az Európai Unió országainak nemzetközi fesztiválján, felléptünk Belgiumban is. Többször vendégszerepeltünk Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és még jó néhány országban. Voltunk Izraelben, ahol nagy szeretettel fogadtak minket. Természetesen számos hazai fellépés is fűződik a nevünkhöz.

– Mit jelent önnek a tánc?

– Azt mondhatom, hogy mindent, nem bántam meg, sőt örülök, hogy életem fontos, meghatározó részévé vált. Ha most lennék tizenéves, szintén a néptáncot választanám, ezzel magunknak és másoknak is örömet szerzünk. Mindazt, amit teszünk, a magyar kultúra szerves része.

Névjegy

Őze János Szécsényben született, egész életét a városban töltötte. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán építész- és tervezőmérnöki diplomát szerzett, a város főépítésze volt 2000-től nyugdíjba vonulásáig. Életének meghatározó vonala a helytörténeti kutatás, a témában sokat publikál, előadásokat tart, felkérésre idegenvezetést is vállal. A lokálpatrióta kiérdemelte a Szécsényért kitüntetést. Még 1985-ben a közművelődésben végzett kiváló munkájáért Köpeczi Béla miniszter A Szociális Kultúráért kitüntetést adományozta számára. A Madách-díjban 2001-ben részesült. A Nógrád Megyei Önkormányzat 2012-ben a Nógrád Megyéért díjat adományozta Őze Jánosnak.