Májusban is hidegrekordokat döntöget Zabar, az ország leghidegebb települése

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tájékoztatása szerint Nógrád megyében hét településen működtetnek mérőállomást, Mihálygergén, Balassagyarmaton, Hasznoson, Mohorán, Bánkon, Szécsényben és Zabaron. Utóbbi faluból 1998. december 31-e óta kapják az időjárással kapcsolatos információkat.

Fehér Balázs meteorológus a település kiválasztásáról elmondta: egyebek mellett az is Zabar mellett szólt, hogy adott volt a mérőállomás telepítéséhez szükséges terület.

– Az állomás méri a hőmérsékletet, a szélirányt, a szélsebességet, légnedvességet és csapadékmennyiséget. Ezekből határozzuk meg továbbá egyebek mellett a minimum-, a maximum- és átlaghőmérsékletet vagy csapadékintenzitást is. Az automata állomások tízpercenként mérnek és továbbítják az adatokat, amelyek perceken belül a központi adatbázisba és a szolgálatban lévő meteorológus monitorjára kerülnek. Az értékeket gyakorlatilag a végtelenségig megőrizzük – mondta.

Hozzátette: a területileg illetékes ellenőr évente 10 alkalommal keresi fel az állomást, és végzi el rajta a szükséges karbantartást, így például a csapadékmérő tisztítását.

Idén három hidegrekord is megdőlt Zabaron. Ferencz Nándor Lajos polgármester elmondta: ezekkel már 47 csúcsot tudhatnak a magukénak. A település lakói számára nem újdonság a zabari zimankó. Olyannyira, hogy Szekeres Ferencné szerint a helyiek már rég megszokták.

– Mostanában már nincs is hideg! Régen előfordult, hogy mínusz 35 fokot mutattak a hőmérők, holott akkor még nem volt annyi ruhánk, mint most. Más világ volt – mesélte.

Megerősítette ezt a falu szélén élő Gál Józsefné is, akinek férje buszsofőrként Zabarból Salgótarjánba hordta a munkásokat és a diákokat.

– Abban az időben még nem volt fűtés a buszokon, így bizony bundában ült a férjem a volán mögött. Nem volt mit tenni, meg kellett szokni – mondta. A település szépkorú lakói bizony gyakran találták szembe magukat a farkasordító hideggel, hiszen többségük mezőgazdasági munkával kereste a mindennapit.

Sulcz Valéria is így volt ezzel, amíg a salgótarjáni Acélgyárba nem került.

– Akkor még igazi telek voltak. A patak befagyott, és a gyerekek korcsolyáztak rajta. Volt, hogy a tanyán térdig hóban törtük a kukoricát ősz vége felé. A mostani hidegek inkább azért érdekesek, mert nem akkor jönnek, amikor kellene. Például e hétvégére is ígértek még mínuszokat, pedig túl vagyunk május derekán. Én már kiültettem a palántáimat is, de ha fagyot jósolnak, a fiatal növényeket például leborítom virágcseréppel vagy befőttes üvegekkel, így védve őket a mínuszoktól – tudatta.

Ezzel szemben Kiss Józsefné inkább később ülteti ki a növényeit a kertbe, így a jó idő beköszöntéig a cserepeket estére beviszi a házba, majd nappalra visszahelyezi őket a kert napsütötte részeire. Ez is mutatja, hogy az ország legalacsonyabb átlaghőmérsékletű falujában minden portán ismernek fagy elleni praktikát. A hideg Zabaron nem váratlan vendég…

Rászolgált jelzőjére a fagyosszent

Ferencz Nándor Lajos polgármester elmondta: az április elsejei mínusz 11,9 Celsius-fok után a második rekordot a fagyosszent, Szervác hozta el.

– A harmadikat múlthét péntek hajnalban mértük, amikor is mínusz 3,3 fokig csökkent a hőmérséklet a felhőtlen ég alatt. Ez az érték több mint két fokkal szárnyalja túl az eddigi csúcstartó Nagykanizsát, ahol 1952-ben mínusz 1,2 fokot mértek. Büszkék vagyunk a falunk fekvéséből adódó adottságra, amelyre a Hidegfesztivál megszervezését is alapoztuk egy pályázat segítségével. Természetesen szeretnénk ebből a rendezvényből hagyományt teremteni – fejtette ki a polgármester.