Formabontó lesz a nagyhét: üres templomokban tartják a liturgiákat

Virágvasárnappal veszi kezdetét a nagyböjt utolsó, egyben legfontosabb hete, ami egészen nagyszombatig tart. A húsvéti szentháromnap az egész liturgikus év csúcspontja.

– Egyházi elöljáróként végtelenül drámainak tartom a jelen helyzetet. Eddigi életem során még soha nem volt részem ilyen különleges és mély nagyböjtben, illetve szentháromnapban – kezdte gondolatait Balogh László.

A nógrádmegyeri plébános hozzátette: a veszélyhelyzet kihirdetése óta teljesen magányosan telnek a napjai. Ennek köszönhetően több időt tud az Istenre fordítani, többet imádkozik, elmélkedik. Saját bevallása szerint ezt pozitívumként éli meg, viszont minden éremnek két oldala van, így nyilván negatívumokat is tartalmaz ez a csöppet sem szokványos időszak.

– A hívekkel most nem tudjuk együtt, közösségben tölteni a szentháromnapot. El sem tudom még képzelni, milyen lesz lelkileg úgy megélni a feltámadási szertartást, hogy csak én leszek a templomban. A húsvét dátuma azonban nem helyezhető át, így most kell megtartanunk a liturgiákat. A szertartások kezdetének időpontjáról azonban értesítjük a híveket, hogy távolról ugyan, de legalább imádságban egyesülhessünk az ünneplésben. Bár most fizikailag magányossá válik a húsvét, de lelkileg a lehető legközelebb hozhat bennünket egymáshoz – hangsúlyozta Balogh László.

A plébános elmondta: a keresztény ünnepkörben a nagyhét virágvasárnappal veszi kezdetét. Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe, ahol a nép pálmaágakkal köszöntötte. Ennek jelképéül szolgál hazánkban a barkaszentelés, amit idén is megtartanak a papok. Ezt a nagycsütörtök, azaz az utolsó vacsora estéje követi. Ekkor vett Jézus búcsút tanítványaitól, és felkészült az előtte álló nagy áldozatra. Ez egyben a gyász napja is, ugyanis csütörtök estétől a nagyszombati szertartásig „Rómába mennek” a harangok, helyüket a fakereplők veszik át.

Nagypénteken Jézus kínszenvedésén és kereszthalálán van a hangsúly. Ilyenkor nincs szentmise, ugyanis maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki liturgia egyik lényeges eleme a kereszthódolat, amely által személyes lehetőséget kapunk, hogy mi magunk is mélyebben elgondolkodjunk az üdvösséget hozó krisztusi tetten. A pap a szertartást piros öltözékben végzi, amely a vértanúság színe.

Nagyszombat estéjétől húsvétvasárnapig pedig Urunk feltámadása kerül a középpontba, amelyet az ünnepek ünnepének is szoktak nevezni. Ekkor győzi le Megváltónk a halált, diadalmaskodik felette, és örök életre támad. Ám nemcsak ő, hanem általa mi, emberek is. Hiszen Jézus Krisztus értünk halt meg, és értünk is támadt fel.