Gondoskodjunk télen is szárnyas barátainkról

– A téli madáretetés időszaka az első fagyok beköszöntétől az utolsó fagyok elmúltáig tart. Általános szabály, hogyha elkezdjük egy helyen az etetést, azt lehetőleg a tél végéig ne hagyjuk abba, mert az etetőnkre szokott madarak veszélybe kerülhetnek ennek elmaradása esetén. Ha ezt nem látjuk biztosítottnak, akkor inkább ne is kezdjük el az etetést. Abban az esetben pedig, ha előre nem látható okok miatt kényszerülünk az abbahagyására, azt igyekezzünk fokozatosan, az eleség mennyiségét csökkentve véghezvinni – mondta a tájegységvezető, aki külön kiemelte, hogy nagyobb hó leesésekor vagy ónos eső esetén érdemes növelni a kihelyezett táplálékmennyiséget, mert ilyenkor többszörösére növekedhet az emberi településekre húzódó madarak száma.

Az etetőkön többféle eleséget elhelyezhetünk, amelyek együttes megléte esetén biztosak lehetünk abban, hogy a kertünkben megjelenő összes madár igényét ki tudjuk elégíteni.

– A legfontosabb téli madáreleség a kis szemű fekete napraforgómag. Emellett további apróbb magvakat, például kölest és muhart is adhatunk a szárnyasoknak. Ezeket a magvakat nagyon sokféle madár kedveli, a legismertebb cinegéken kívül a pintyfélék, a harkályok, a csuszka, de a törmeléket még a legapróbbak közé tartozó ökörszem is felszedi. A különböző, sótlan állati zsiradékok, a sótlan szalonna, a baromfi- vagy a sertésháj és faggyú szintén kedvezőek több madárfaj számára is. A harmadik javasolható eleség a gyümölcs, főként az alma, amelyet a legtöbb rovarevő madár elfogyaszt. A rigók elsősorban erre fognak az etetőnkre járni – mondta Harmos Krisztián.

A tájegységvezető hangsúlyozta, hogy kenyérrel és péksüteménnyel semmiképpen se etessük a tollasokat, mert ezek fogyasztása – különösen, ha átnedvesednek és penészedni kezdenek – számos madárfajra veszélyes lehet. Az élelemre érkező énekesmadarak óhatatlanul is magukkal hozzák ragadozóikat, amelyek között a településeken a házi macskák mellett a karvaly a leggyakoribb.

– Az etetők elhelyezésénél az egyik legfontosabb szempont, hogy macskák ne tudják észrevétlenül megközelíteni. A ragadozómadarak közül leginkább a karvaly vadászik a madáretetők közelében. Ez természetes jelenség, az etetéssel így hozzájárulunk a ragadozómadarak téli fennmaradásához is, ami azért fontos, mert ők általában veszélyeztetettebbek, mint a zsákmányaik között szereplő énekesmadarak – tette hozzá a tájegységvezető.

Tollas vendégek is áttelelnek házunk táján

A télen hazánkban maradó madarak mellett számos olyan faj is érkezik északabbról, amelynek országunk jelenti a telelőterületet.

– Nógrád megyében az etetőkön megjelenő leggyakoribb telelő fajok a széncinege, a kék cinege, a tengelic, a zöldike, a mezei és a házi veréb. Kedvező természeti környezetben lévő, erdőkkel határos településen rajtuk kívül még nagyon sok érdekes madárfaj megjelenhet. Az északról érkező madárvendégek közül a csíz és a fenyőpinty mellett a zsezse, ritkább áttelelő fajaink közül pedig az erdei szürkebegy és a kormosfejű cinege is feltűnhet. Erdeink kevésbé gyakori harkályai, így a közép fakopáncs és a hamvas küllő is több helyen jár az etetőkre megyénkben. Gyakori jelenség, hogy az utóbbi években a településekre egyre inkább beköltöző szajkó is rászáll az etetőre. Ha almát is rakunk ki, a gyakori vörösbegy, fekete rigó és fenyőrigó mellett a ritkább szőlőrigó megfigyelésére is esélyünk lehet – mondta Harmos Krisztián, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Őrszolgálati Osztályának tájegységvezetője.