Címzetes főjegyzőből lett Szécsény alpolgármestere

– Mikor és hogyan kezdődött a közigazgatási munkája?

– A salgótarjáni, akkori Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolába jártam, és a Nógrád Megyei Tanács különböző osztályain teljesítettem szakmai gyakorlatot. Tetszett a sokszínű igazgatási-szervezési, intézményirányítási feladat, a különböző járási, megyei szintű ügyek intézése. Érettségi után ott is helyezkedtem el. Ahogy az egy lány életében lenni szokott, egy év múlva férjhez mentem Bartus Sándorhoz, akivel haláláig 45 évet éltünk együtt szeretetben, békességben. Két gyermekünk született. A szülési szabadság után az akkori lakóhelyemen, Endrefalván dolgoztam, a helyi közigazgatásban, ahol végigjártam a „hivatal ranglétráját”. Voltam igazgatási, költségvetési, adóügyi ügyintéző, majd a rendszerváltás után jegyző, később Endrefalva-Szécsényfelfalu jegyzője lettem.

– Közben tanult, képezte magát…

– Igen. Elvégeztem az Államigazgatási Főiskolát, ahol igazgatásszervező diplomát kaptam. A Miskolci Egyetem Jogi Karán pedig jogász diplomát szereztem.

– Úgy tudom, Mihálygergén született, majd Endrefalván laktak. Mikor került Szécsénybe?

– Férjemmel úgy döntöttünk, hogy a gyermekeink érdekében Szécsényben telepedünk le, itt építkeztünk 1986-ban. Megszerettem a szécsényi embereket, befogadtak. Felkértek, hogy pályázzam meg a szécsényi jegyzői állást, mindez 1995-ben történt. A megbizatásomat nyugdíjba vonulásomig láttam el. Megjegyzem, hívtak a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályára is, de megköszönve a lehetőséget, Szécsényben maradtam.

– Melyek voltak azok a feladatok, amelyeket 1995 után a városban meg kellett oldani?

– A jegyzői kinevezésemet követően kezdődött a Szécsény gazdasági fejlődését meghatározó infrastruktúra beindítása. Ebbe a körbe tartozik a vízvezeték-hálózat bővítése, a gázellátás kiépítése, a telefonszolgálat fejlesztése, a szennyvíztelep bővítése, utak-járdák felújítása. A átszervezéssel kapcsolatban is sok feladatunk adódott. Létre kellett hozni a kistérségi szintű okmányirodát, a gyámhivatalt, az építési és műszaki osztályt. A város fejlesztése érdekében folyamatosan pályáztunk. Többek között új autóbusz-pályaudvar épült és a történelmi belvárost két ütemben is fejlesztettük. A jegyzői munkám igen sokrétű volt, mindig híve voltam a jó kapcsolatrendszernek. A polgármesterekkel – Varga Tibor, Máté Csaba, Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Stayer László – jó egyetértésben dolgoztam. A képviselő-testület tagjaival, az intézmények vezetőivel, nem utolsó sorban a munkatársaimmal igyekeztem jó kapcsolatot kiépíteni.

– Munkájára a felsőbb szervek is odafigyeltek, milyen elismerésben volt része?

– Mindenkinek jólesik, ha elismerik a munkáját, nekem is. Megkaptam a Magyar Köztársaságért Ezüst Érdemérmet, a Magyar Köztársaság Miniszterelnökétől a címzetes főjegyzői címet, a Belügyminisztérium dicséretét, nyugdíjba vonulásom alkalmából pedig Szécsény önkormányzata „Köz- Szolgálatáért” elismerésben részesített.

– Úgy tudom, nyugállományba vonulását követően sem szakadt el teljesen az önkormányzati hivataltól?

– Amikor hívtak, szívesen segítettem. Nyugdíjasként a Városfejlesztő Nonprofit Kft-nél dolgoztam, pályázati menedzserként, jogászként.