Dísznövények helyett gyümölcsfákat ültetnek Nógrád megyében

A szabad gyökerű növényeket nyugalmi állapotukban kora tavasszal és késő ősszel, a lombhullás környékétől a rügypattanásig lehet biztonságosan elültetni. Fontos, hogy ne legyen nedvkeringés a növényekben. A kertészetekben ősszel található a legnagyobb fajtakínálat, főleg ekkor keresik a vevők a kertjük leendő díszeit.

A balassagyarmati Páfrányfenyő Kertészet tulajdonosát, Hegedűs Barbarát kérdeztük arról, milyen tapasztalataik vannak idén, melyek az emberek által leginkább keresett növényfajták.

– Jól érzékelhető, hogy egyre többen kertészkednek. Néhány évvel ezelőtt a kerttulajdonosok főleg a díszfákat, díszcserjéket keresték, most pedig mind népszerűbbek az ehető bogyós cserjék: fekete berkenye, piszke, málna, szőlő, ribizli – világított rá a kertészeti szakember.

Újabban sokan keresték a különböző szőlőfajokat, 17 fajtát kínáltunk belőlük az idén. Szőlő esetében a fő szempont az, hogy a növény minél ellenállóbb legyen, s persze a csemegefajták a legkeresettebbek, mint például a palatina vagy a pölöskei. A gyümölcsfák is egyre inkább tért hódítanak a kertekben, leváltva a dísznövényeket. Mintha a tudatos táplálkozás is mindinkább előtérbe kerülne, az emberek szeretik maguk megtermelni a gyümölcsöket, így legalább tudják, hogy mit esznek. Nagy öröm számunkra, hogy 17 éve az érdi kutatóintézet lerakata vagyunk, az ottani génbankból egyre több régi, őshonos fát hozunk, mint például az ananász kajszi, disznószív cseresznye. A vevőink egyre inkább keresik ezeket az őshonos fajtákat, mert ellenállóbbak, permetezés nélkül is termeszthetőek – tette hozzá.

Hegedűs Barbara elmondta, még mindig az alma, a körte és a szilva a legkeresettebbek a gyümölcsfák közül. Almából a régi fajták – jonatán, idared, starking – a legnépszerűbbek, de viszik az újabbakat is. Körtéből a vilmos verhetetlen, hiszen enni és pálinkának is kitűnő. Egyre népszerűbb a kajszi- és az őszibarack, ami nem mindig volt így, hiszen ezen a területen nem nagyon maradnak meg ezek a fajták, de szaktanácsadásuknak köszönhetően egyre többen próbálkoznak ezek ültetésével. A barack a meszes talajt kedveli, s mivel megyénkben ez nem jellemző, a mészpótlás elengedhetetlen termesztéséhez. Sokan keresik a gyenge növekedésű fafajokat, mivel azok alacsonyabb lévén könnyebben ápolhatók, esetükben nemcsak a metszés és permetezés, de a gyümölcs betakarítása is egyszerűbb.

Díszcserjék közül főleg az örökzöldeket kedvelik a kertbarátok. A smaragdtuja listavezető, és a kecskerágó különböző fajtái úgy tűnik megunhatatlanok. Rengeteg színben kapható, s levelével egész évben díszít, még télen is.

Kiállták már az idő próbáját

Miután az Európai Unió jóváhagyta az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendeletet, az Agrárminisztérium feladatául tűzte ki, hogy a száműzetésben tartott, elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot. A régi őshonos tájfajták – mint például a szomolyai fekete cseresznye, a Gönc-vidéki sárgabarack, vagy a szentesi rózsavirágú naspolya – nem csak az íz és a gazdag beltartalom miatt értékesek. Ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, betegségeknek ellenállóak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem. Évezredeken át együtt fejlődtek a tájra jellemző növény- és állatfajokkal, ennek következtében sok szép rovarnak és madárfajnak adnak otthont.