Bemutatkozik Erdőtarcsa, ahol rendezvényekkel is erősítenék a falut

Erdőtarcsa

Polgármester:

Markó Róbertné

Alpolgármester:

Majoros József

Jegyző:

dr. Tóth Kálmán

Képviselő-testület tagjai:

Gál Gyula

Bartók Jánosné

Szalatnainé Podonyi Mária

Civil szervezet:

Nyugdíjas Klub

Elérhetőség:

2177 Erdőtarcsa, Falujárók út 5. Tel.: +36 32 478 009

[email protected]

[email protected]

Lakosság száma:

533 fő

Erdőtarcsán a kö­zelmúltban választottak új polgármestert Markó Róbertné személyében, aki számos célt tűzött ki az elkövetkezendő időszakra.

– A településen az elmúlt időben egy útfejlesztés valósult meg 14 millió forint támogatásból, valamint korszerűsítették a faluházat is – árulta el Markó Róbertné polgármester, aki nagyon sok tervet szeretne megvalósítani. Mint mondta, sajnos a környező településekhez képest egy kicsit lemaradt a falu, de az új testülettel mindent megtesznek azért, hogy Erdőtarcsa fellendüljön.

– Több pályázatra is jelentkeztünk a Magyar Falu Programban. Azt remélem, hogy kapunk majd támogatást. A jövőben minden pályázati lehetőséget szeretnénk kihasználni, hiszen a közintézményeink korszerűsítésére nagy szükség van – közölte a polgármester.

Hozzátette: a közösségi élet erősítése a cél, hiszen az elmúlt években nem voltak rendezvények a faluban, így a közösségek is megszűntek. Számos programmal szeretnének kedveskedni a lakosoknak. Ezáltal indítanának egyebek mellett gyerekfoglalkozásokat, ünnepi rendezvényeket szerveznének, de az időseknek és a felnőtteknek is keresnének kikapcsolódási lehetőségeket.

– Szeretnénk összehozni az embereket. Klubokat hoznánk létre, hogy legyen több olyan réteg, ahol össze tudnak kovácsolódni. Ez mindennek az alapja. Korábban nagyon jó közösségi élet volt a faluban, ezt szeretnénk feléleszteni – hangsúlyozta a polgármester. Markó Róbertné azt is elmondta, hogy a közelmúltban megjelent egy könyv Erdőtarcsa, a kastélyos falu címmel, amelyet Tóthné Unghy Ilona elszármazott erdőtarcsai pedagógus írt. Ez a település krónikája, amelyre minden lakos méltán lehet büszke.

Megkérdeztük: Milyen az élet Erdőtarcsán?

Számporné Kiss Viola: Erdőtarcsán születtem és itt kezdtem el az életemet. Semmi pénzért nem mennék el innen. Nekem ez a falu a mindenem, ahol 1980 óta dolgozom. Jelenleg a helyi óvoda vezetője vagyok. A gyerekekkel pedig mindig arra törekszünk, hogy minden egyes helyi rendezvényen jelen legyünk. Most például a falukarácsonyon fogunk fellépni az ovisokkal.

Hantos Józsefné: 2007-ben költöztem ide, s nagyon jól érzem magam Erdőtarcsán. A nyugdíjasklub még 2012-ben indult. A többi szépkorúval azóta is igyekszünk kivenni a részünket a falu közösségi életéből. Minden évben szervezünk különböző programokat, kirándulásokat. Azt gondolom, hogy a faluban nagyon kedves, barátságos és segítőkész emberek élnek.

Nagy-Menyhárt Sándor: Plébánia szervezőként tevékenykedem. Úgy érzem, hogy a választások után jobb kapcsolatot tudunk építeni az önkormányzattal. Örülnék, ha nyernénk pályázatot akár a temető, akár a közösségi ház létrehozására. Ez a ház is a közösség együttlétét szolgálná. Bízom benne, hogy jó, imádságos lelkülettel és az önkormányzattal jó útra térítjük a falut.

Éltetik a hagyományokat, köztük a helyi népviseletet is

Tradíció Erdőtarcsa lakosai számára fontosak a helyi hagyományok, amelyeket a mai napig ápolnak. Az asszonyok nagy örömmel öltik magukra és mutatják be például egy-egy helyi rendezvényen az egykori népviseletet.

– A település viseletére jellemző volt a ráncolt szoknya, rajta két- vagy háromsoros vonalmintával, amely mindegyik korosztálynál megjelent. A fiatalok általában világos színű, virágos szoknyát viseltek fehér blúzzal, amelynek az ujja buggyos volt. Ezen felül piros mellényt hordtak, amelyhez fehér kötényt vettek fel – mondta el Fekete Józsefné, a helyi nyugdíjasklub oszlopos tagja, aki a mai napig szívesen öltözik be az egykori helyi népviseletbe.

Fekete Józsefné azt is elárulta, hogy az idősebb asszonyok már sötétebb ruhát viseltek fekete köténnyel. A férfiak viseletével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy csizmanadrágot hordtak fehér inggel, fekete mellénnyel és általában kalappal. Mint mondta, most is arra törekednek, hogy bemutassák a fiatalabb generáció számára a hagyományos népviseletet, amely a II. világháborút követően szűnt meg a településen.

Magyar Erika, a Carussel lovas egyesület elnöke

– Mióta működik a településen az egyesület?

– 1996-ban jöttünk Erdőtarcsára és indítottuk el az egyesületet, amelyet azóta is folyamatosan fejlesztünk, és a működésben is nagyon sok fejlődés történt. A sportlétesítményt Bazsó Gergellyel vezetjük, aki mintegy 30 éves versenyzői rutinnal rendelkezik és tagja a Díjugrató Szakbizottságnak is.

– Milyen tevékenységet látnak el?

– Jelenleg tizenhat lovunk van, de ez a szám folyamatosan változik. Társammal abszolút ideális helyet alakítottunk ki a lótartáshoz és ahhoz, hogy a versenyekre fel tudjunk készülni. A sportlovaglás a fő irány, amelyet követünk és az ország számos pontjáról érkeznek hozzánk lovak kiképzésre, valamint versenyeztetés céljából is. Emellett pedig mi magunk is rendszeresen járunk különböző versenyekre, nyáron például szinte minden hétvégén. Alapképzésre jelenleg nincs nálunk lehetőség, ugyanis mindegyik állat aktívan versenyez, ezért kezdőknek nem javasolható a velük való tanulás.

– Milyen díjjal büszkélkednek, és milyen célokat szeretnének megvalósítani?

– Több díjat is elnyertünk az elmúlt évek során. Legutóbb például országos tenyészversenyen vett részt Gergő, ahol utánpótlás kategóriában negyedik helyezést ért el. A jövőben pedig szeretnénk tovább folytatni az eddig megkezdett munkánkat és természetesen további fejlesztéseket is tervezünk.

Óvoda, üdülő, magánház is van a helyi kastélyok között

Több kastély és kúria is van a faluban. Klasszicista stílusban épült a XIX. század második felében a Kubinyi–Márkus-kúria, amely ma óvoda. Az 1820-ban épült szintén klasszicista stílusú Végh-kúria jelenleg magánlakás. Ezenkívül 1870-ben épült a barokk stílusú Szent-Miklóssy–Kubinyi-kastély, amely a Magyar Tudományos Akadémia üdülőközpontjaként működik.

– Az épület még 1989-ben került az akadémia tulajdonába. Főként olyan személyek látogatnak el hozzánk, akik csendre, nyugalomra és zöld környezetre vágynak, hiszen három hektáros parkkal rendelkezünk – mondta Lakatos-Kiss Zoltán, az üdülőközpont vezetője. Hozzátette: azt tapasztalja, hogy az elmúlt években egyre többen választják a kastélyt kikapcsolódásuk helyszínéül, s az akadémia, amiben csak tudja, támogatja a települést.

– Jelenleg a helyi polgári esküvőknek is otthont ad az épület, de bármilyen egyéb rendezvényre is szívesen biztosítunk helyszínt a falunak – közölte a vezető, aki bízik a polgármesterrel való együttműködésben, amely által fellendülhet majd a turizmus is Erdőtarcsán.

Látnivalók

A kastélyok mellett több látnivaló is található a faluban. Ilyen például Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye. 1742-ben barokk stílusban építették a római katolikus templomot, amelynek tornyát 1903-ban építették hozzá. Ezenkívül a romantikus építészet ritka emlékei közé tartozik a feltehetően Ybl Miklós által tervezett kis méretű neogótikus evangélikus kápolna, amely 1858-ban épült, s 2005-ben újították fel. Hozzátartozik egy harangláb is. A falu központjában Millenniumi Emlékpark található.