A Nagy Palócra emlékeztek Horpácson

A Mikszáth Kálmán Társaság által szervezett, kellemes, őszi időben tartott eseményen Molnár Zoltán, a házigazda polgármester mondta az ünnepi beszédet. Ebben kiemelte, nem pusztán egy szimpla névnapi üdvözlésre gyűltek most össze, hanem annak alkalmából is, hogy a Horpácsi Fundus Közalapítvány éppen húsz esztendeje alakult meg, ami működése alatt sok maradandót alkotott.

Egyik példája a kúria előtt található pados szobor: mára igazi, nemzetközi szelfiponttá vált, mivel rengetegen készítenek képet a Mikszáth-alak társaságában, amely „mozdulatlanul, szoborrá nemesedve, mintha csak a látogatóit várná”, a Börzsöny csúcsaira tekintve.

Hozzátette, egy másik évforduló kapcsán is illik az emlékezetet idézni: Mikszáth Kálmán 1904. november 26-án, azaz 115 éve vásárolta meg a horpácsi birtokot, ami így örökbecsűen bevonult a magyar irodalomtörténetbe. Ráadásul, huszonhárom éves várakozás után rövidesen sikerül elérni, hogy végre-valahára fűtési rendszert kap az emlékház, vagyis egész esztendőben kulturált körülmények között látogatható lesz.

Bekerültek a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete által támogatott felújítási programba, és ez további korszerűsítésekre is alkalmat adhat. Molnár Zoltán egyéb készülő tervekről szintén beszámolt. Hamarosan kezdeményezik a Mikszáth-életműhöz kapcsolódó települések találkozójának megszervezését, és a szabadtéri színpadon irodalmi előadások bemutatását szeretnék a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház művészeinek bevonásával.

A megemlékezésen verses-prózai műsorral közreműködtek a nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola diákjai.

Madách Imre is szóba került

Dr. Kovács Anna, a Mikszáth Kálmán Társaság elnöke ezúttal egy Mikszáth-kortárs életművére is kitekintést tett, hiszen 155 évvel ezelőtt ezekben az októberi napokban hunyt el Az ember tragédiája írója, Madách Imre. A megemlékezésen egyrészt elmondta, a drámaköltő művének a Londoni színt követő részeiben kiválóan rávilágított mindazokra a mozzanatokra, amire az emberiség a huszadik és a huszonegyedik században vár. Egy rövid koszorúzás erejéig megemlékeztek továbbá Szontagh Pálról, aki a két kiváló irodalmi személyiség között egyfajta összekötő kapcsot jelent, mondván Madách Imre barátja volt, Mikszáth pedig tőle vásárolta meg a horpácsi birtokot.