Életet lehelt szeretett szülőfalujába a benczúrfalvai szervező

– Honnan ez a belső indíttatás?

– Benczúrfalván nőttem fel, édesanyám ma is ott él. Volt osztálytársaimmal, ismerőseimmel a mai napig jó kapcsolatban állok. Nem titkolom: benczúrfalvainak is vallom magam, szeretem azt a nyugodt kis települést.

– A kapcsolata több mint érzelmi, lassan 10 éve lesz, hogy megalakították a Benczúrfalváért Hagyományőrző, Kulturális és Faluszépítő Egyesületet, amelynek azóta is az elnöke. Mi motiválta, hogy részt vállaljon az egyesület létrejöttében?

– Gyermekkoromban élő, pezsgő település volt a mi kis falunk. A pezsgő kulturális és sportélet mellett az emberek alkotta közösség is párját ritkította. Ám mindezek szép lassan megszűntek. Amikor létrehoztuk az egyesületet, az motivált minket, hogy életet vigyünk a faluba. Az egyik legfontosabb feladatunknak tekintettük a rendezvények szervezését. Az elmúlt időben hagyományt teremtettünk az Ízek viadala című főzőversenyünknek, amelynek híre eljutott a falu határain túl is, egyre többen neveznek más településekről is. Az eseményt mindig kulturális rendezvénnyel kapcsoljuk össze. Megrendeztük a falunapot, amely immár szintén tradicionális. Télen Benczúrfalva disznótorát tartjuk meg, karácsony előtt pedig részt veszünk az adventi gyertyagyújtásban. Tagságunk 45 főt számlál – egy kis faluban, ahol 175 ember él. Megjegyzem, hogy vannak az egyesületünknek olyan tagjai is – mint például én –, akik máshol laknak, de szívükön viselik Benczúrfalva sorsát.

– Az egyesület nevében szerepel a faluszépítés szó is. Ezen a területen mi mindent sikerült megvalósítani?

– Felújítottuk a haranglábat és a hősök emlékművét. Utóbbit az ötvenes években állította a falu lakossága az első és második világháború helyi áldozatainak emlékére. Egy másik táblán kiegészítettük a névsort azoknak a nevével, akik hadifogságban voltak, vagy elvitték kényszermunkára őket. Parkosítottuk a falu központját és a temető felé vezető utat is rendbe hoztuk. Az önkormányzattól kaptunk két épületet, az egyikben falumúzeumot alakítottunk ki. Célunk a hagyományok őrzése, ápolása. Fontosnak tartom a múlt megismerését, mert e nélkül nem lehet a jövőt építeni. A másik épületet rendezvényházzá alakítottuk át, rendbe hoztuk a kertjét, ahol egy rendezvényparkot sikerült megvalósítani. Elkészítettük a szabadtéri színpadot. Kezdeményezésünkre az önkormányzat a falu központjában egy pavilont épített, ahol foglalkoztunk kosárfonással is, aminek Haizerné Kovács Erika az igazi mestere.

– Milyen a kapcsolatuk a lakossággal?

– A lakosság örül a létünknek, a rendezvényeinknek. Az előkészítő munkába többen bekapcsolódnak közülük. A 80. életévét betöltött személyeket tiszteletbeli taggá fogadjuk. A faluban nincs oktatási intézmény, ezért felvettük a kapcsolatot a szécsényi katolikus iskolával, ahonnan a diákok rendszeresen műsort adnak az ünnepélyeinken. Az önkormányzattal is nagyon jó a kapcsolatunk.

– Milyen forrásból tudják biztosítani tevékenységüket?

– Tagjaink tagdíjat fizetnek, támogatást kapunk az önkormányzattól, s természetesen élünk a pályázati lehetőségekkel. Csatlakoztunk a közmunkaprogramhoz is. Négy személyt alkalmazunk, akik a falumúzeumban dolgoznak. Megjegyzem, hogy az egyesület vezetősége is társadalmi megbízatásban végzi feladatát.

– Őrzik, ápolják Benczúr Gyula emlékét.

– Benczúr Gyula neve összeforrt a településével. A faluban mindenki büszke a híres magyar festőre. Itt van eltemetve, a sírja műemlék. Születésének és halálának évfordulóján mindig virágot viszünk a sírjára. Jövőre a halálának 100. évfordulója alkalmából egy nagyobb rendezvénysorozatot tervezünk, amelynek keretében lesznek például előadások, rajzversenyek és alkotótáborok. Büszkék vagyunk azonban Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészre is, aki hosszú éveken át élt Benczúrfalván, de fiára és feleségére is, akik szintén szobrászművészek voltak. Kevés kistelepülés mondhatja el magáról, hogy négy híres művésze is volt.

– Mit jelent önnek Benczúr­falva?

– A gyermekkoromat, a szülőfalumat, a csendet, a nyugalmat. Azt mondhatom, hogy benne vagyok a falu életében, gyakran megkeresnek az emberek különböző ügyes-bajos dolgaikkal, örülök, ha segíteni tudok nekik. Benczúrfalvát egyre többen fedezik fel, egyre többen vásárolnak itt hétvégi házat. Abban reménykedünk, hogy mielőbb megkezdődik Benczúr Gyula kastélyának a felújítása, s ha az megvalósul, egy újabb gyöngyszemmel lesz gazdagabb Benczúrfalva.