Betyárasztal: édes, húsos finomságok kerültek terítékre

Dócs Dávid, Cserháthaláp polgármestere elmondta: állítólag a környék betyárjai, a híres-hírhedt Sisa Pistával az élen zsákmányszerző portyájuk előtt rendre ezen a tisztáson gyülekeztek, ahonnan belátták az egész térséget, és megpillantva a nyomukban lihegő pandúrokat, villámgyorsan kereket oldhattak. Ez a történet adta tehát az alapötletet, és erre fűzték rá a fesztivál részelemeit, elsősorban a gasztronómiai tárházat.

A szabadtéri színpad mögötti füves területen már kora reggeltől serényen készültek a bográcsokban a különféle köretekkel „megspékelt” sült húsok, olyan étkek, amelyeket annak idején a zsiványok is különösen kedveltek. A művelődési ház nagytermében egy asztalon finom sütemények sorakoztak, a házigazdák versenyt is hirdettek az édességeknek. A könyvtárszobában pedig három szakavatott férfiú ízlelgette-kóstolgatta az előre meghirdetett pálinka-versenyre beérkezett, összesen huszonkilenc üveg tartalmát – „szigorúan nem lenyelni”, hangzott egymás között az utasítás, így aztán készenlétben állt a köpőcsésze.

A Betyárasztal Fesztivál másik jelmondata a hagyományőrzés. A bejáratnál nagy bajszú, kalapos-subás pásztorember játszott a tekerőlanton, hasonló öltözetű kollégája és néhány nézelődő dúdolgatta az ismert dallamokat. Nem messze innen egy balkezes kovácsmester ütötte bőszen a vasat, a színpadon pedig egymást érték a fellépők, köztük a vendéglátók csoportja, valamint a szomszédos községekből jött népviseletes együttesek.

Délután, a szüreti felvonuláson megválasztották a legszebben felöltöztetett menyecskét, illetve a nemrégiben takarosan felújított és berendezett tájházat is megtekinthették az érdeklődők.