Platóról csodálhatjuk a Nógrádi Vadaspark nagyvadjait

Ebben a rohanó világban úgy érzi ilyenkor az ide látogató, megtalálta a természethez visszavezető utat, mintha a Paradicsomban lenne.

Villányi Péter, a vadaspark tulajdonosa mesél a vállalkozásuk részleteiről és a kiszórt takarmányra gyülekező állatseregletről, miközben egy kimustrált teherautó platóján ülünk a mintegy huszonöt fős csoportban. Közben egy traktor platós kocsijáról a vadaspark munkatársai szorgalmasan lapátolják az állatoknak szánt eledelt.

– A vadaspark 2002-ben épült, 2003-ban telepítettük az első állatokat. A száztíz hektáros területen erdőt és legelőt vegyesen találhatunk. A gazdaság családi gazdálkodás keretein belül működik, fő profilunk az élőállat-értékesítés. A kertben élő gímszarvas, dámszarvas, muflon és vaddisznó törzsállományaink Magyarország legjobb területeiről származnak.Új kertek betelepítéséhez, vérfrissítéshez ajánljuk egészségügyileg ellenőrzött, magas genetikai értékű tenyészállományunkat. Vadászni nagyon ritkán szoktunk itt, csak a fiatal, genetikailag nem szaporítható selejtegyedek, illetve a tenyésztésből kikerülő idős egyedek kerülnek itt puskavégre, olyanok, amelyek élve értékesítése már problémát okoz.

Magyarországon napjainkban a törvény háromféle vadtartási módot enged meg: létezik a vadfarm, ahol az állatokat a húsáért tartják, a vadaspark, ami kutatási és bemutatási célt szolgál, illetve a vadaskert, amely vadászati célú. A nógrádi az ország egyetlen vadasparkja, ahol az állatok teljesen szabadon élnek. A pavlovi reflex, jelen esetben a traktor hangja, az elmúlt évek bizalma és a rendszeres etetés az állatokat arra készteti, hogy előjöjjenek az erdőből. Nemcsak gabonát kapnak, hanem a nagy áruházláncok jóvoltából emberi fogyasztásra alkalmas, de lejárt szavatosságú péktermékeket, valamint zöldségeket és gyümölcsöket.

Villányi Péter hangsúlyozza: az állatoknak nemcsak élelemre, hanem ivóvízre is nagy szükségük van.

– A vadaspark kialakítása előtt egy évvel megcsináltuk a mesterséges vaditatókat. Nincs a területen patak, de így egész évben folyamatos vízellátást tudunk biztosítani. A dám, a muflon és az őz a reggeli harmaton elél szinte, de a vaddisznó és a gímszarvas elpusztulna a víz és a dagonya nélkül.

A gímszarvas bőgéskor, a vaddisznó búgáskor egy hónapig nem nagyon vesz magához semmiféle táplálékot, csak vizet iszik és dagonyázik. Olyankor annyira magas a tesztoszteron termelésük, hogy kénytelenek külsőleg is hűteni magukat – ecseteli a vadász-erdész végzettségű szakember.

A vadállományon kívül találkozhatunk a gazdaság területén élő háziállatokkal is, és lehet bevizsgált alapanyagokból készült vadhúst és abból készült termékeket vásárolni a vadhúsboltban. Egyébként a vadfeldolgozót nem a vadasparkból látják el vadhússal, hanem a vadásztársaságoktól vásárolják fel a gazdálkodás során elejtett állatokat.

Hagyjuk őket eredeti élőhelyükön!

A közösségi médiában és számos más helyen sokat hallani arról, hogy a kiránduláson, ha szarvasborjút, őzgidát találunk, semmiképpen ne vigyük haza. Nem árván maradt állatokról van ugyanis szó, ez a természet rendje. A mama mindig ott van valahol a közelben, és rendszeresen szoptatja a kicsit. Villányi Péter elmesélte, hogy két hónapja pusztult el a kert, illetve Magyarország legidősebb szarvasa, Pötyi néni, aki 1996-ban született, és lányságát Márianosztrán a kocsmában töltötte a kirándulók „jóakaratából” kifolyólag. Később a vadasparkba került, 19 éves koráig minden évben egy gyönyörű borjúval ajándékozta meg a parkot. Magyarországon törvény tiltja a tenyésztett, vagy háznál tartott vad szabadon engedését, ugyanis az nemcsak a vadat, de az embereket tekintve is számos veszélyt hordoz.