Bemutatkozik Karancskeszi: modernebbé és lakhatóbbá válik a falu

Királyhegyi Gyula

Alpolgármester:

Szentandrási László

Jegyző:

dr. László Tünde

Képviselő-testület:

Gombkötő János,

Kadlót Andrásné,

Királyhegyiné Gordos Éva,

Bozóné Bükki Ildikó,

Zsidai Anikó

Bizottság:

Pénzügyi- és ügyrendi, elnök: Kadlót Andrásné

Községháza:

Cím: 3183 Karancskeszi, Fő út 49.

Tel.: 32/530-030

Fax: 32/530-031

E-mail: [email protected]

Civil szervezetek és szerveződések:

Csipet-Csapat,

Karancskeszi Polgárőr Egyesület,

Karancskeszi Sport Egyesület,

Karancskeszi Természetjáró és Védő Egyesület,

Karancs-völgye Vidékfejlesztő és Faluépítő Egyesület,

Őszirózsa Nyugdíjas Klub,

Szent Mihály Alapítvány,

Szent Mihály Egyházi Kórus

Lakosság:

1821 fő (2019. január 1.)

Két nyertes pályázat megvalósítása is konzorciumban történik Karancsalja, Karancslapujtő, illetve Karancskeszi között. Az egyik a kerékpárút kiépítése, a másik pedig a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése – mondta a polgármester.

Királyhegyi Gyula hozzátette: a kerékpárút és a járda több mint 400 millió forintból épül majd ki a községben. A három falu együtt azonban közel 1 milliárdot nyert erre a célra. Az összesen 12 kilométeres szakasz megvalósítása a közbeszerzés fázisában tart.

A polgármester arról is beszámolt, hogy a település egyes részein szükségessé vált a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése, amely tavaly ősszel már be is fejeződött. Erre a három kilométer hosszúságú beruházásra 56 millió forintot nyert Karancskeszi.

További 288 milliót költ majd a falu az óvodára, illetve a főzőkonyhára. Kívülről megtekintve alapvetően rendezettnek néz ki, azonban az épület belsejében több probléma is felmerült.

Ezek orvoslásán kívül harmadik foglalkoztató- és tornaszoba kialakítására is sor kerül majd, mert a jövőben létszámi fejlődés várható. Az óvodával egy épületben található a konyha is, amely szintén rossz állapotban van.

A pályázatnak köszönhetően ez a részleg egy teljesen új építésű épületrészbe fog átkerülni. A munkaterület átadása várhatóan hamarosan megtörténik.

Ebben az esztendőben a régi hivatal energetikai felújítása is megvalósul, ahol jelenleg a családsegítő szolgálat, a gyermek étkezde, valamint a civil szervezetek működnek.

Megkérdeztük: mi a véleménye Karancskesziről?

Simon Zoltán

65 esztendeje, születésem óta a településen élek a családommal együtt. Engem a hegyek és az erdő fogott meg leginkább a községben, illetve a környékben, ezért is nem költöztem el szeretett falumból. Ápolva a családi hagyományt gyermekkorom óta méhészkedem. A fiatalok ezen a téren való elősegítése érdekében egy klubot is létrehoztam már Karancskesziben.

Mákos Daniella

Karancskeszi család gyermekeként láttam meg a napvilágot, a faluba jártam óvodába és általános iskolába is. Néhány esztendőre, tanulmányaim miatt elhagytam a községet, de ezen idő alatt is mindig hazavágytam falumba. Több mint egy éve a helyi művelődési házban dolgozom, rendezvények, kulturális programok szervezése által próbálom felpezsdíteni a község életét.

Holló János

1942-től, születésemtől Karancskesziben, vallásos család fiaként nevelkedtem. Életem során többször is lett volna alkalmam arra, hogy nem csak a települést, de még az országot is elhagyjam, azonban soha nem tudtam ezt megtenni, mert mindig visszahúzott a szívem. A községhez kötnek a gyökereim, és nagy örömömre a három fiam, illetve a hét unokám is a faluban, valamint annak környékén maradt.

Simon Lajosné, a helyi nyugdíjas klub vezetője

– 1943-tól, születésem első pillanatától a településen lakom. Nagyon kedvelem a községet, éppen ezért soha nem is fordult meg a fejemben, hogy elköltözzek szeretett falumból. Jól érzem magam az itteni emberek között, mindig keresem az alkalmat, hogy társaságban legyek. Ezért is hoztam létre 1998. szeptember 15-én a helyi Őszirózsa Nyugdíjas Klubot, amelynek nevét a megalakulásakor éppen aktuális őszi idő ihlette.

– Milyen jelentőséggel bír a klub a falu közösségi életében?

– 2000 tavaszán a nyugdíjasklub tagjaiból létrejött az Őszirózsa Népdalkör, akik rendszeresen fellépnek a helyi ünnepségeken, és előadásukkal szebbé, illetve meghittebbé varázsolják azokat. Többször kaptunk már meghívást a környező települések rendezvényeire, valamint távolabbra is ellátogattunk.

– Hogyan tudná összefoglalni a településvezetéssel való kapcsolatukat?

– Hálával tartozunk az önkormányzatnak, hogy már megalakulásunk kezdetén biztosított számunkra egy kis helyiséget, ahol mindig otthonosan érezhetjük magunkat. Minden esztendőben helyet kap a falu költségvetésében a nyugdíjas klub támogatása is, amely kapcsán nem csak anyagi jellegű javakra kell gondolni. Éppen ezért bátran kijelenthetem, mind a képviselő-testület tagjaival, mind pedig az önkormányzat dolgozóival jó kapcsolatot ápolunk.

Harminc évig tudósított egyetlen rádiónál

Zengő Árpád 1948. május 20-án látta meg a napvilágot Sárospatakon. A középiskola egy részét Pannonhalmán, a másik felét pedig Nagykállón végezte el, majd miután saját hibájából nem vettek fel az egyetemre szakmunkástanulónak, elektroműszerésznek állt. Operatőrnek is tanult, amatőr filmesként ugyanis korábban már nyert egy országos pályázatot. Nősülése révén került Salgótarjánba, ahol elvégezte a kétéves újságíró-iskolát.

A média közelébe akkor férkőzött, amikor Nagykállón lakott. A Kelet-Magyarország szerkesztőségének megírt egy hírt, aztán egyre többet kértek tőle. Ezt követően a Nyíregyházi Rádió munkatársával szintén Nagykállón futott össze, ahol felkérték a rádiózásra.

Mindezeket követően a Miskolci Rádióhoz, majd a Kossuthoz vették fel, ahol harminc évet töltött el. Ez egyedülálló dolognak számít, ugyanis tudósító három évtizedet még nem húzott le egyetlen állomáshelyen. Nyugdíjba vonulásakor úgy döntött, hogy a sok rohanás után szüksége van a csendre, a nyugodt falusi életre.

Ezért lassan húsz esztendeje már, hogy Karancskesziben telepedett le, ahol sokat tett a községért, kulturális életének a fejlődéséért.

A falu büszkesége és egyben műemlék is a templom

Mai napig álló, régi épülete három van a községnek. Ilyen a Szent Mihály főangyal-templom, a hozzá tartozó plébánia, valamint a Záhorszky-Prónay kúria. A templom nemcsak a település, hanem az egész Dobroda-völgy legrégibb építménye, amely a 15. századtól ékeskedik a falu központjában. A régi épületből ma már csak a szentély áll.

Az 1774-ben készült felmérés szerint északon hozzátoldott oldalkápolnája volt, sekrestyéje pedig már a mai formájában állt, tornya viszont elferdült. Újjáépítése során a középkori hajót és az oldalkápolnát lebontották, míg a torony, valamint a nyugati főfal alapjait beépítették a szélesebb, új hajóba. A mai templom egyhajós, a keskenyebb szentélynél öt támpillér látható, a déli hajófal csatlakozásánál pedig még megfigyelhetők a hatodik pillér maradványai is.

Északi falához tartozik a barokk ajtókerettel épült sekrestye. Hajója három boltszakaszos, a nyugati terét a toronyfalak és a karzatot lezáró vastag fal több részre osztja. A műemlékké nyilvánított templom berendezéséből a 18. századi rokokó főoltár és a 19. századi klasszicista szószék a legjelentősebb.

Híresség

A helyi oktatási intézmény 2010. szeptember 1-jén felvette a Platthy József Általános Iskola nevet. A névadóról tudni kell, hogy a legnagyobb és egyben a legeredményesebb magyar lovas, Karancskeszi szülötte volt. Érdeme egy olimpiai bronzérem, valamint több mint száz belföldi, illetve tizenhét nemzetközi mérkőzésen elért első helyezés.

Platthy József hosszú és gazdag életútjával nagy örökséget hagyott hátra, kitartó szorgalmával a lovassportot, illetve a lótenyésztést szolgálta. Több nemzedék tőle tanulta meg a lovaglás művészetét és szeretetét. Eredményei máig példaként szolgálnak a lovassport szerelmeseinek.