Saját színdarabot adtak elő a balassagyarmati fogvatartottak

A balassagyarmati börtönben működő színjátszókör tagjai nem először álltak a világot jelentő deszkákra, több alkalommal léptek már színpadra külső helyszíneken. A jótékonysági és társadalmi felelősségvállalás jegyében vállalt szerepléseik a szokásos színházi élmények keresésén túl egy fontos reintegrációs program részét képezik. Előadásaik különleges helyzetüknél fogva mindig valami érzelmi többletet adnak a közönségnek is, a színpadon játszó fogvatartottak arcán pedig egy semmi máshoz nem hasonlítható lelki átalakulás tükröződik a játék során. Az előadás végén felcsattanó taps és az elismerés láthatóan óriási energiákat szabadít fel az elítéltekben és a nézőkben egyaránt.

A legutóbb bemutatott darab ötlete Szent Adorján életéből merítve született. Szent Adorján a büntetés-végrehajtás védőszentje, római katona volt, aki keresztényüldözőként látva a keresztények hithűségét megtért, majd ezért meg kellett halnia. A keresztény közösségeknek – az ókorhoz hasonlóan – napjainkban is olykor az üldözés tárgyává válnak. Hasznos tehát azok tanúságtételére tekinteni, akik előttünk már a hősies hűség jelét adták.

„Mi, emberek jóravalók vagyunk”

Böjte Csaba is jelen volt az előadáson,

– A gyermekeink egyfajta burokban nőnek fel, azt hiszik, hogy a szülők, a pedagógusok megvédik majd őket, nincsen kint a világban veszély, baj. Az, hogy közel húszezer elítélt van ma Magyarországon ezt a tényt cáfolja. Meg kell tehát tanítani a gyermekeinket, hogy óvatosabbak legyenek és tanuljanak meg vigyázni magukra – mondta Böjte atya: – Sokszor olyan nehéz hinni abban, hogy mi, emberek Isten gyermekei, jóravalók vagyunk. 25 éve próbálom elhitetni az emberekkel, hogy azért, mert valaki árva, az utcán nő fel, vagy hajléktalan gyermeke, attól ő még Isten csodája. Fontos, hogy magunkról is elhiggyük, nem vagyunk rosszak, képesek vagyunk a jóra és a szeretetre. Köszönöm az előadás szereplőinek, hogy ezt a hitet bennem megerősítették.

A színdarabot szakemberek közreműködése mellett az elítéltek maguk írták meg. A dramaturgia Tóth Sándor elítélt műve, a zenei betéteket a börtön lakói komponálták. Az előadást Várnagy Andrea zongoraművész karolta fel Szűts István zeneszerzővel, a Kormorán együttes tagjával karöltve. Mindkét művész a színpadi előadásban is aktívan részt vett, így profi és amatőr, rab és szabad ember közös produkcióját élvezhette a közönség.

– Mindig kerestem az új utakat, de most még erősebb a hitem abban, hogy a művészetben rejlő érték, szépség minden szívet képes megnyitni – nyilatkozta Várnagy Andrea az ősbemutató kapcsán: – Elkészült az a darab, amelyben Isten hidat épít két világ közé. Köszönöm a fogvatartottak tiszteletteljes, szorgalmas és alázatos munkáját, a balassagyarmati fegyház minden támogatását és Szűcs István zeneszerző barátomnak azt, hogy hívásomra azonnal igent mondott. Nemcsak a darab rendezésében vehettem részt, hanem a zongorázás mellett életemben először az egyik főszereplőként énekelhettem is. Nagy kihívás és izgalom volt számomra, de ami biztos, hogy egy csoda részese lehettem, egy olyan megtapasztalásé, amelyet örökre megőrzök majd a szívemben – tette hozzá.

Magyarországon egy fogvatartotthoz átlagosan két-három gyermek tartozik. A probléma országosan több mint negyvenezer gyereket érint, akik rendkívül megszenvedik a családfő hiányát.

Nem az én bűnöm, mégis az én büntetésem – vallják az érintett családtagok. A balassagyarmati börtön törekszik arra, hogy segítse a fogvatartottak és családjaik kapcsolattartását, programokkal, gyermekbarát látógatóhelyiségekkel. Nyáron Böjte Csaba ferences szerzetes árvái és a fogvatartottak gyermekei számára művészeti tábort szerveznek, a jótékonysági előadás bevételét erre a célra ajánlják fel.