Megyénkben is megjelennek idegen ízeltlábúak

Egy biológiai szaklapban megjelent tanulmány szerint nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké. A tanulmány készítői 73 korábbi kutatást vizsgáltak át, amelyek az elmúlt 13 évben láttak napvilágot. Az eredmények alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a rovarfajok 40 százaléka kihalhat a következő évtizedekben.

A különféle beporzó rovaroknak felbecsülhetetlen szerepük van a növények szaporodásában, nélkülük számos zöldség és gyümölcs meg sem teremne. A rovarok pusztulása miatt a természet- és környezetvédelem szakemberei úgynevezett rovarhotelek kialakítását javasolják, amelyek főleg méhfajok számára kínálnak kiváló lehetőséget. Ezek nem fullánkos fajok, nem kell tőlük tartani még akkor sem, ha az ablakunk párkányán telepszenek meg. Ezen hártyásszárnyúaknak kiváló rejtekhelyet ad a nád, amelynek üregeibe petézhetnek, a lyukacsos tégla, vagy a fahasábokba fúrt, legalább tíz centi hosszú, 5–6 milliméter átmérőjű lyuk. Ezek kombinációival természetkedvelő emberek a kertjükben, az udvarukon egy kis munkával és minimális anyagi áldozattal segítséget nyújthatnak a ritkuló méhfajoknak. F. Z.

Varga Tamás salgótarjáni biológia–földrajz és környezettantanár lapunknak elmondta: földrajzi térségenként eltérő okokra lehet visszavezetni a rovarpusztulást.

– Az Amazonas-medence térségében – az egyenlítői éghajlaton – elsősorban az átlaghőmérséklet emelkedése miatt pusztulnak a rovarok. Egyes fajok szervezete nehezen viseli a hőmérséklet növekedését, amelyre a globális felmelegedés nagy hatással van. Hozzátette: szerinte Nyugat- és Közép-Európában a rovarirtók túlzott használata is tizedeli a rovarpopulációt.

Ismertette: a pusztuláshoz hazánkban is nagy szerepet játszik a talajjavító és a növényvédő szerek használata, valamint a vegyi szennyezés, de a biológiai eredetű veszélyek és a kórokozók is tizedelik a rovarokat.

– Az ízeltlábúak teszik ki a Földön élő élőlények nagy részét, ezért a táplálékláncban betöltött szerepük különösen fontos más fajok – madarak, denevérek és apró emlősök – fennmaradásában is. A rovarok számának csökkenésével az ökoszisztéma is összeomolhat – mondta a szakember. A pusztulás miatt a növények beporzása is elmaradhat.

Varga Tamás kiemelte: környezettudatos életmóddal csökkenthetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezzel is mérsékelve a globális felmelegedést. Továbbá tanácsos – a vegyszeres helyett – a biológiai rovarirtást választani: például a krumplibogarak elűzéséhez ne a permetezést, hanem büdöskék ültetését kellene alkalmazni. Néhány faj – legyek, csótányok – azonban könnyen alkalmazkodnak a változásokhoz.

A biológiatanár elmondta: Nógrádban az idegenhonos rovarok közül a kártékony harlekin katicák nagyon elszaporodtak.

– Az Ázsiából betelepített faj ugyanazokat az ökológiai feltételeket igényli, mint az őshonos, hétpettyes faj. A harlekin katica rendkívül falánk, így sok levéltetvet elfogyaszt, ugyanakkor megeszi a hétpettyes katicabogár lárváit is, tizedelve annak állományát.

Nógrádban még elterjedt a nagy szarvasbogár, míg a különleges orrszarvúbogár igencsak megritkult. Májusban a cserebogarak rajzására számíthatunk, ez háromévente tömeges.

Tavasszal a kártevők száma jelentősen nő, sokszor a szúnyogháló sem akadály a hívatlan vendégek előtt: a legtöbb gondot Nógrádban is a poloskák tömeges megjelenése okozhatja.

Sokan ecetes, cukros, szódabikarbónás vízzel fújják le az ablak- és ajtókeretet. A szakemberek szerint azonban a poloskák ellen nincs biztos védekezési mód.