A palócok abból is pálinkát főznek, amiből más nem: íme a borzag titka

Póczos Sándor nem ezzel a kötettel kezdte publikációs tevékenységét. Amikor 2002-ben csatlakozott Fancsik János főorvoshoz és Szvircsek Ferenc történész, muzeológus, szerkesztőhöz a salgótarjáni régi képeslapokat ábrázoló album megjelentetésében, úgy döntött, hogy a későbbiekben túllép gyűjtőszenvedélyén és szerzőtársaihoz hasonlóan ő maga is írni kezd. Tíz évvel később első önáló munkája A salgótarjáni országzászló(k) története címmel látott napvilágot.

Ezt egy évre rá követte a Bányától a lakótelepig – a Plató krónikája, 2014-ben pedig az 1896–1948 – Salgótarján képes levelezőlapokon című saját kötete. 2015-ben adta ki a Salgótarján, Karancs u. 35. című, az egykori bordélyház történetét felidézősztorit, s egy évnyi szünet után 2017-ben jelent meg a Salgótarján – Auschwitz – Salgótarján című, a holokauszt helyi áldozataira emlékező könyve. A 2018-as termést a Palócok pálinkája, a borzag című Egy lehetséges újabb nógrádikum alcímű jelen kötet – amely szintén a Nagy Iván honismereti pályázatra készült – fémjelzi.

A kiadványok témája távol esik egymástól, ami széles körű érdeklődésre vall. Arra törekszik, hogy mindig valamilyen különlegesnek tekinthető kérdéskört járjon körül. Olyat, amely kevéssé ismert, de a közvéleménynek is érdemes, sőt szükséges tudni róla. Ez elsősorban a helyi, a nógrádi lakosokra értendő, de feltételezhető a tágabb környezet esetében is.

A földi bodza irodalmi művekben

A nagy palóc, Mikszáth Kálmán A Sipsirica című kisregényében írta a következő mondatot: „…Ami nincs bevetve, azon a borzag nő az ő fekete bogyóival.” Korábban viszont a halhatatlan költőóriás, Petőfi Sándor a Kutyakaparó című versében fogalmazott a következőképpen: „…És amilyen maga ez a csárda,/ Olyan a vidéke,/Körülötte a homokbuckáknak/Se’ hossza, se’ vége./A meztelen homokban alig teng/Egy-két gyalogbodza, /Mely fekete gyümölcsét nyaranként/Kedvetlenül hozza…”

Természetesen ilyennek ítélte meg a borzagpálinka ügyét is. Az a tapasztalat inspirálta, hogy a környékbeli földi bodza vagy gyalogbodza – népies nevén borzag – növényként is jószerivel ismeretlen más tájakon, távolabbi vidékeken, azt pedig kevesen tudják, hogy jó pálinka készíthető belőle. Ezt egyértelműen igazolják a kötet mellékletében közölt fotók azokról az oklevelekről, amelyek e termék által különböző regionális és országos versenyeken kapott aranyérmeket, elért díjakat dokumentálják. Póczos Sándor a kedvcsináló előszót és a bevezetést követően gyakorlatilag hat fő-, illetve alfejezetre osztotta mondandóját. Az első a pálinkafélék hazai elterjedését érzékelteti a XVI. századtól kezdve 2008-ig, amikor az Európai Unió jogrendszerébe beillesztették a gyümölcspárlatot, illetve 2013-ig, amikor is a pálinka, valamint ennek révén egy-egy tájegység hivatalosan is megkapta a hungarikum címet. Jó lenne, ha ezek közé bekerülne a palóc borzagpálinka is.

A második fejezet jellemzi a földi bodzát, a harmadik pedig a felhasználását mutatja be mint gyógynövényt, mint élelmiszert és mint pálinkát. A sok érdekesség közül is kiemelendő, hogy e növény a klasszikus, 19. századi magyar irodalomba is bekerült. Szeder Fábián paptanár, újságíró 1819-ben jegyzett tudományos munkájában tájszóként szerepeltette a ­borzagot.

A felhasználást tekintve figyelemre méltó a földi bodza gyógynövényként, illetve lekvári alapanyagként való elemzése, amely a pálinkához hasonlóan ugyancsak szinte kizárólag Nógrádhoz kötődik. Többen név szerint is szerepelnek a kötetben, olyan helyi emberek, akiknek van tapasztalatuk a „borzasztó nagy illatú” növényről, illetve az ebből készült pálinka kedvező tulajdonságairól. Ezekre alapoz az utószóban kifejezett remény is, amely szerint e kis kötet is segít a palóc borzagot felhelyezni Magyarország pálinkatérképére. A már említett képmellékletet követően a könyvet a felhasznált irodalom és egyéb források listája, valamint a megírásban, megjelentetésben segítő szervezetek, magánszemélyek felsorolása zárja.

A kiadást a Nógrád Megyei Pálinkabarátok Köre támogatta, az a szervezet, amely az e hét végi VI. Regionális Palóc Pálinka- és Párlatverseny és az V. Erdei és Vadon Termő Gyümölcsökből Készült Pálinkák Országos Versenyének egyik fő szervezője is. A nyilvános és belépődíjmentes eredményhirdetésre szeptember 1-jén, szombaton, 17 órakor kerül sor a József Attila Művelődési Központban.