Az Ön gyerekének már biztos lesz óvónénije, de most ennyi hiányzik Nógrádból

Balassagyarmaton 2007 óta öt összevont, önkormányzati tulajdonú óvoda működik, egy patvarci és egy ipolyszögi tagintézménnyel kiegészítve. Három évvel ezelőtt a hét intézményben dolgozó 48 óvodapedagógus átlagéletkora 52 év volt. Ha a negyven év szolgálat után járó jogosultságot vesszük alapul, az elkövetkezendő években komoly kihívással kell szembenézniük a nyugdíjazások miatt. A városban évről évre nő a nyugdíjba vonuló óvodapedagógusok száma, a közeljövőben többen érik el egyszerre a nyugdíjkorhatárt. A legnehezebb helyzetben a 2019/2020-as tanévben lesznek, akkor nyolc kollégától fognak búcsút venni.

– Amióta én óvodavezető vagyok, minden évben azzal küzdünk, hogy minden státuszunk be legyen töltve és úgy indítsuk el a tanévet – mondta el lapunknak Knyazoviczkyné Rutai Gabriella, a Központi Óvoda vezetője. – Volt amikor ez nehezebben ment, csak egy-két hónap elteltével szeptember–októberre tudtunk minden státuszt betölteni, de eddig még meg tudtuk oldani ezt a feladatot. Nagyon köszönjük a szülők türelmét, van olyan csoportunk, ahol szinte minden évben új óvónénit kell megszokni a kicsiknek. Elsősorban a nyugdíjazások állnak a jelenség hátterében, de olykor más megváltozott életkörülmények is szerepet játszanak.

Már magolják a tananyagot azok, akik majdan átveszik a stafétát

Több intézmény is képzést indított, amelynek célja olyan, óvodapedagógusok képzése, akik alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, a három-hét éves korú gyermekek nevelésére, a pedagógusi hivatás gyakorlására. A képzési idő hat félév, tehát három év. A nemzetiségi szakirányt választó hallgatók képzésének célja a fentieken túl, hogy végzett óvodapedagógusként képesek legyenek a 3–7 éves gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett nemzetiségi nyelven történő nevelésére is, korosztályhoz illeszkedően nemzetiségi identitás (ki)alakítására, nemzetiségi kultúra közvetítésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

Hozzátette: a problémát az is okozza, hogy gyakorlatilag egy generáció életéből kimaradt az óvodapedagógus képzés. A szakember szerint alig van a városban harmincas-negyvenes éveit taposó óvónő, szinte csak a legfiatalabbak és az idősebb korosztály képviselői dolgoznak ezen területen. A kilencvenes években és a kétezres évek elején nagy presztízsveszteséget szenvedett el a szakma. Manapság egyre népszerűbb a fiatalok körében ez a képzési forma, de idő kell ahhoz, hogy ismét elegendő óvónőt tudjon kiképezni a felsőoktatás. Jelenleg az ország tizennégy egyetemén lehetőség van részt venni óvodapedagógus-képzésben, mégis akadozik az utánpótlás.

A nyugdíjba vonult kollégák helyére általában pályakezdőket szoktak alkalmazni. Itt viszont egy újabb probléma merül fel, mégpedig a frissen végzettek nyelvvizsgahiánya. A felsőoktatási intézmények évről évre több tízezer diplomát tartanak vissza azért, mert a hallgatók tanulmányaik végére sem tudják bemutatni az oklevél kiadásához elengedhetetlen nyelvvizsga-bizonyítványt. A munkáltatók, jelen esetben az óvodák, két év türelmi időt adhatnak a nyelvvizsga megszerzésére. Ha a munkavállalók ez idő alatt sem tudják pótolni a hiányosságot, kénytelenek megválni tőlük, vagy pedagógiai asszisztensként folytathatják a munkájukat. Úgy tűnik azonban, hogy munka mellett ez nem túl egyszerű feladat. Balassagyarmaton jelenleg három kezdő óvónő is ilyen gondokkal küzd. A vezetőség szeretné, ha benn tudnának maradni a rendszerben, mivel a pedagógiai munkájukkal meg vannak elégedve.