Eltűnt egy nógrádi falu: hová lett Jásztelekpuszta?

- Jásztelekpuszta lebilincselő történettel rendelkezik. Annak ellenére, hogy ma már szinte semmit nem találni ott, sok mindent sikerült felfedeznem – kezdte Végh József.

A helytörténész kiemelte: két Jásztelekpuszta is volt a történelemben, egy Alsó- és egy Felsőpuszta. Utóbbit a 18. században csatolták Rétság közigazgatási területéhez, és ezt tekintjük a valódi Jásztelekpusztának.

Alsó Jásztelekpuszta

Rétság után, a mai körforgalmat követő szakaszon a 2-es főútmentén helyezkedett el. Megközelítőleg 50-60 fő lakhatta és már régebben, az 1800 években eltűnt. Senki nem emlékszik rá, kizárólag levéltárban fellelhető adatokból ismerjük.

– A falut – nevéből következtetve – egykoron a jászok lakták, akik kastéllyal, intéző- és erdészlakkal, cselédlakásokkal és istállókkal együtt alkottak ott uradalmi központot. A község lélekszáma fénykorában körülbelül 250 fő lehetett. Köztük olyan ismert személyiségek is voltak, mint például Herdegen Ede, császári és királyi ezredorvos vagy Kuppis Gusztáv őrnagy, az 1848-49-es szabadságharc tisztje. Felső Jásztelekpuszta nyomait ma Borsosberény és a Rétság közti erdőben találja meg az, aki tudja hol is kell azt pontosan keresni.

A világtól elzárt aprócska falutól – egészen 1909-ig – a legközelebbi vasútállomás Vácon, a táviroda Balassagyarmaton, míg a postahivatal Rétságon volt elérhető. Jásztelekpuszta végzetét a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentette: 1945 után a terület előbb a borsosberényi, majd a magyarnándori állami gazdasághoz került. Az utolsó döfést a 19. században felépített jellegzetes magtárának életveszélyessé nyilvánítása adta 1969-70-ben, amelyet ebből kifolyólag lebontottak, így az embereknek nem akadt itt tovább megélhetési lehetőség. Ezt követően a falu teljesen eltűnt a föld színéről – mesélte portálunknak Végh József.

Hozzátette: a cselédeknek azt mondták vihetnek mindent, még a téglákat is, amellyel ott építkezhettek, ahol csak akartak. Legtöbben Borsosberényre, Rétságra, Tereskére és Diósjenőre költöztek. E szemlélet áldozata lett többek között a kastély is.

- Fennmaradt viszont egy kriptakápolna, amely véleményem szerint jobb sorsra, nagyobb figyelemre lenne érdemes. A kápolnát ugyanis a Benyovszky család építtette, akik ide is temetkeztek. Az idők folyamán ez az építmény sem úszta meg a rongálást: 1945-ben az ide tévedt orosz katonák a közelben szállásolták el magukat és sok egyéb mellett a kriptát is kifosztották. Rémes történetek kaptak szárnyra, miszerint a kiásott koponyákat használták labdának, illetve rárakták azokat az ágyúcsőre és úgy lőttek szét őket – mondta.

Benyovszky család

- Móric Lajos Ágoston volt az, aki a családban nagy hírnévre tett szert madagaszkári uralkodása miatt. A grófi rangot 1778. április harmadikán kapta Mária Teréziától. Felesége Hönsch Zsuzsanna volt, akivel házasságot Szepesszombaton, 1768 márciusában kötött. A család egyenes ági leszármazottai még ma is élnek – közölte a helytörténész.

Végh József legnagyobb vágya a kápolna állapotának feljavítása. Mint mondta, azért is lenne ajánlatos megmenteni, mert kevés értéket és látnivalót tudhat magáénak Rétság, ez pedig egy igazi különlegesség lenne.

- Tettem már a kripta javítására javaslatokat több önkormányzatnál is, de egyelőre nem történt előrelépés az ügyben. Ezen felül szeretnék egy tanösvényt, amely az egykori Alsó- és Felsőpusztát összeköti – mondta a kutató.

Végh József „Egy eltűnt település: Jásztelekpuszta” című könyvében foglalja össze kutatásainak eredményeit, fotókkal és visszaemlékezőkkel együtt.

Kiemelt fotó: Végh József, helytörténész több kötet szerzője, nevéhez fűződik például a „Czinka Panna, a cigány Szappho” című könyv is.