Afrikai a sertéspestis, helybeli a gond és a baj

Több Nógrád megyei tenyésztő is csökkenti sertésállományát, elejét véve a gazdasági károknak. Az afrikai sertéspestis április elején Heves megyében jelent meg először, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is felütötte a fejét. A fertőzött vaddisznótetemek a német és távol-keleti piacon is pánikot keltettek, a horvát mezőgazdasági miniszter is kérte a Magyarországról származó élő sertések behozatalának szüneteltetését.

S. Csuka Enikő

Balmazújváros, 2003. július 21. Hortobágyi ridegtartás után tanyaudvarán hízásra fogta mangalicáit Rózsa Péter balmazújvárosi biogazda. A régi hagyomány szerint legeltetés után korpamoslékkal szoktatja takarmányevésre az állatokat. A Hungaricumnak számító mangalicák kedvéért tanyaudvarára dagonyázó árkot is ásott Rózsa Péter, akinek az év végére 120 disznója éri el a 120-150 kilós súlyt. A ridegtartással és különbözõ tápszerek nélkül nevelt sertésekbõl készült élelmiszereknek nagy a kereslete itthon és Európában egyaránt. A képen: Rózsa Péter malacaival a dagonyázónál. MTI Fotó: Oláh Tibor

A vírus elsősorban a vaddisznóra veszélyes, de könnyen átterjedhet a házisertésre is.

Kukucska Tamás mohorai mangalicatenyésztő kérdésünkre kifejtette, amióta megjelent a sertéspestis hazánkban, azóta ők is nehezebb helyzetbe kerültek.

– Egyharmadára esett vissza a mangalica húsának ára. A kiadások nem változnak, ugyanúgy meg kell fizetni a takarmányt, és ugyanannyi munkánk van a gazdaságban. A bevétel viszont a várttól elmarad. Nagyon komoly állategészségügyi előírásoknak kell megfelelni, ha valaki mangalica tartásával szeretne foglalkozni. Az afrikai sertéspestis (ASP) kockázata miatt pedig az állatmozgásra, az állatok szállítására jobban kell figyelni – fejtette ki.

– A malacokat már születésük pillanatában el kell látni krotáliákkal, a nyilvántartásba vétel is kötelező. A tenyészidő másfél év, a gazdák önköltsége igen magas – mondta a korábban ötven állatot számláló gazdaság vezetője, aki jelenleg csökkenti állományát, mindössze tizenöt mangalicát tart.

Vaddisznóból vett mintákat készít elő vizsgálatra egy laboráns. A kép a sertéspestishez készített illusztráció. MTI-fotó: Mónus Márton

Egy neve elhallgatását kérő salgótarjáni sertéstartó szerint csak idő kérdése, hogy mikor lépi át a megyehatárt a vírus. Jelenleg öt kocát tartanak, folyamatosak az ellések, és a felnevelt disznók levágásából, az állatok húsának piaci értékesítéséből élnek. Mint mondta, évtizedek óta foglalkoznak sertéstenyésztéssel, de még sosem féltek ennyire. Az afrikai sertéspestist ugyanis lehetetlen leküzdeni.

A város szélén található telepükre nem engednek be idegeneket, folyamatosan fertőtlenítenek, és arra is nagyon ügyelnek, hogy milyen élelem kerül az állatok elé. Véleménye szerint félő, hogy az importból behozott állatok miatt nehezebb lesz eladni a magyar húst. Ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy a bizonyítottan egészséges disznók húsáért jóval többet is elkérnek majd a gazdák. A salgótarjáni hölgy szerint akár kétezer forint felé is mehet a kilogrammonkénti ár.

Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke lapunknak korábban elmondta: a tanácskozások folyamatosak, országos ASP-munkaértekezleteket is tartanak. A döntéshozóknak a megyei szervezetek javaslatokat tehetnek, érdeklődhetnek a felmerülő kérdésekkel kapcsolatosan. Nógrádban eddig nem találtak sertéspestissel fertőzött vaddisznót. A betegség azonban nincs jó hatással az egyébként is alacsony áron átvett vadhúsra.

Az országos tisztifőorvos az állattartási szabályok minden eddiginél szigorúbb betartására hívja fel a figyelmet. Arra kéri a tenyésztőket, hogy ügyeljenek a higiéniára, idegeneket ne engedjenek a telepekre, zárják el a sertéseket, és csak ellenőrzött takarmánnyal etessenek. Bognár Lajos azt mondta, országos szinten mintegy ezer malacot öltek le, mert nem volt megállapítható a származásuk.

A sertéspestis miatti gazdasági károk mérséklése érdekében ágazati összefogást szorgalmaz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – mondta Éder Tamás, a szervezet élelmiszeriparért felelős alelnöke. A sertéspestis megjelenése óta több ország tilalmat vezetett be a magyar sertéshúsra, így negyven-ötvenezer tonnányi exportpiacot veszítenek el a hazai termelők, ami a hazai sertéshústermelés több mint tíz százaléka.