Nógrád megye

2018.05.28. 17:04

Meglepő: óvodás marad a gyerekek többsége

Sokan azt gondolják, hatéves kor után a gyerek automatikusan beülhet az iskolapadba. Az iskola­érettség azonban nem egyenlő az okossággal és az ügyesség­gel, sokkal inkább fizikai és pszichés alkalmasságot jelent: képes megfelelni a megnövekedett elvárásoknak. Idén az óvodások többsége nem kapott zöld utat az iskolapadba.

Szabó Rita

Magyarországon a közoktatási törvény értelmében abban az évben válik iskolakötelessé az óvodás, amikor augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig még óvodai ellátásban részesül. A salgótarjáni szakszolgálat minden év májusában felméri, hogy az ötéves óvodásoknál mutatkozik-e valamilyen mozgási, kognitív (megismerési) vagy nyelvi nehézség. Ha egy gyerek esetében azt tapasztalják, hogy probléma, a tanulási zavar veszélye áll fenn, az bekerül a szakszolgálat rendszerébe, és fejlesztő foglalkozásokon vesz részt.

Fellebbezéssel élhet a szülő

A szülő fellebbezéssel élhet, ha nem ért egyet a vizsgálat megállapításaival, amely az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget hivatott feltérképezni. Ebben az esetben egy másik vizsgálatra kerül sor, amelynek elvégzésére egy másik szak­értőt jelölnek ki.

Maruzs Ildikó, a Nógrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat salgótarjáni tagintézményének igazgatója elmondta: idén 117 óvodáskorú vett részt a vizsgálaton, közülük 38 kezdheti meg az iskolát: 26 a salgótarjáni járásban és 12 a szécsényiben. 71 gyereknek azonban maradnia kell az óvodában, 50-nek Salgótarján, 21-nek pedig Szécsény térségében.

Öt gyermek esetében merült fel a gyanú, hogy sajátos nevelést igényel: négy a tarjáni járásban él, egy pedig a szécsényiben. Idén két gyermek családtagjai nem értettek egyet a határozattal, így éltek a fellebbezés jogával.

– Az iskolaérettségi vizsgálat három részből áll: a fizikai fejlettséget, a szociális érettséget és a kognitív képességeket vizsgáljuk. Ezt csak tapasztalt gyógypedagógus vagy pszichológus végezheti el – mondta Maruzs Ildikó, a Nógrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat salgótarjáni tagintézményének igazgatója.

Az iskoláskori testalkat kialakulása, a megfelelő testmagasság és a testsúly ugyanúgy fontos, mint az érzék­szervek megfelelő működése és az elemi mozgásformák ren­dezettsége.

– Többek között megvizsgáljuk, hogy ki mennyire tudja végrehajtani a legfontosabb mozgásformákat. Ha ezek nem mennek gördülékenyen, akkor idegrendszeri éretlenség fordulhat elő, ami az olvasás- és az íráskészségre is kihat. Probléma, hogy a telefon, a televízió vagy épp a számító­gép túlzott használata miatt elmarad a szabad levegőn való mozgás és játék. Holott ezek képezik az értelmi fejlődés alapját – tette hozzá az intézményvezető.

 

A kognitív érettség vizsgálatánál a szakértők figyelik többek között, hogy mennyire összehangolt a szem és a kéz használata, de a térérzékelést, a saját testkép ismeretét és az énkép kialakulását is ellenőrzik.

– Már óvodáskorban nagy figyelmet kellene fordítani a finom mozgások fejlesztésére. Gyakran vizsgálunk olyan gyermeket, akivel a szülei ezt nem gyakorolják. Ha bevonjuk gyermekünket a házimunkába, jelentősen fejlődhet a gyermek kézmozgása – mondta Maruzs Ildikó.

Hozzátette: a gyermek emlékezetének fejlesztése is rendkívül fontos. Lényeges, hogy a kicsi fel tudja idézni az óvodában látott és hallott meséket.

– Ha a szülők mindent eldöntenek helyettük, akkor nem fejlődik az apróságok problémamegoldó képessége – mondta a tagintézmény-vezető. Hozzátette: legalább ennyire fontos, hogy a gyerekek érezzék a szabályok súlyát, és képesek legyenek elviselni a kudarcot is.

Kitért arra, hogy a szakértők a nyelvi készségeket is vizsgálják. Minél többet beszélgetünk a gyerekkel, annál gazdagabb szókincse lesz, azonban általános tapasztalat, hogy ez hiányos. Probléma, ha a hangoskönyv és a televízió felváltja a felolvasást. Nézhet a gyerek tévét, de csak egy bizonyos ideig. Jó, ha ez alatt a szülő is ott ül mellette, mert ha valami szorongást kelt a kicsiben, beszélhet vele arról.

 

Kiemelt fotó: A felolvasás sokat segíthet abban, hogy bővüljön az apróságok szókincse

Illusztrációs fotó: Hüvösi Csaba/Nógrád Megyei Hírlap

Ezek is érdekelhetik