Alig találnak munkást a gazdák a szüreteléshez

– A helyzet siralmas – mondta Sulyan József családi gazdálkodó. – Nincs munkaerő. Aki szívesen csinálná ezt a munkát, sajnos már nem bírja, mert idős. A mezőgazdasági idénymunka embert próbáló feladat, a nagy meleg, a reggeltől estig tartó munkafolyamat miatt. Ez a fiatalok számára kevésbé vonzó. Ezen kívül problémát jelent, hogy hiányzik belőlük a föld szeretete, nem ragaszkodnak a földhöz, nincs igényük rá, hogy megtermeljék maguknak azt, amit el­fogyasztanak.

A mezőgazdaságban jellemzően tavasszal, nyáron és ősszel van a legnagyobb kereslet az idénymunkások iránt. Elsőként az epret kell leszüretelni, amely fajtától függően késő tavasztól kora nyárig teremhet. Ezt követi kora nyártól a málna, nyárközéptől a cseresznye és a meggy. A napi juttatásokat órabér vagy teljesítmény alapján határozhatják meg. Az idénymunkások az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül legkevesebb 675 forintot kaphatnak óránként.

Ami a munkaerőhiány leküzdését illeti: az idénymunkásokat leginkább a pénzzel lehetne ösztönözni, a hazai földek tulajdonosai azonban nem képesek olyan bérszínvonalat biztosítani, mint külföldön. Egy mezőgazdasági munkás ott 2000-3000 forintot is kereshet a munkájával óránként, ami az itthoni bér két-háromszorosa is lehet.

Az ipolyvecei eperter­melő nem látja túl rózsásan a jövőt. Mint mondta: hozzávetőleg harminc év gazdálkodás után most már a visszafejlesztésben gondolkodik.

– Akkora földterületen gazdálkodunk, amelyet a családdal és néhány idénymunkással meg tudunk művelni. A probléma országos szintű, minden ismerősöm panaszkodik emiatt, sokan abbahagyják a gazdálkodást, vagy csak hobbiszinten űzik tovább – tette hozzá Sulyan József.

Más termelők is hasonlóan látják a helyzetet, közéjük tartozik például Csejk Imre nagyoroszi gazdálkodó.

– 27 hektáron termesztünk meggyet, más növénykultúrával nem is foglalkozunk. Úgy tapasztalom, hogy egész Nógrád megyében – így a mi gazdaságunkban is – nagy gondot jelent olyan munkaerőt találni, aki elmegy 2-3 hétre mezőgazdasági idénymunkát végezni. Azt hiszem, ennek az az oka, hogy az idősebbek, akik szerették ezt a munkát és értettek is hozzá, megöregedtek. Ezzel szemben a fiatalok elenyésző része készül mezőgazdasági pályára, olyan munkát választanak, amivel könnyebben és többet tudnak keresni. Ennek ellenére a mi gazdaságunkban megtalál­ható a fiatalabb munkaerő is.

Az évek során szerzett tapasztalataim alapján azt mondhatom velük kapcsolatban, hogy belőlük még hiányzik a felelősségtudat. Tisztelet a kivételnek, inkább egy bulinak veszik a munkát, így jobban oda kell rájuk figyelni, hogy megfelelően elvégezzék azt – közölte a mezőgazdasági szakember.

Az önkormányzati területek művelésére is egyre nehezebb munkaerőt találni. Kanyó Judit, Varsány község polgármestere elmondta: a település vezetése 10 hektár földterületet művel. Ezen gyümölcsös, zöldséges- és gyógynövénykert egyaránt található.

– A termőterületek művelését a közfoglalkoztatási program keretein belül végezzük. Két évvel ezelőtt még 130 főt tudtunk így foglalkoztatni, ez a létszám az idén 40 főre csökkent. Ennek az volt az oka, hogy a program résztvevői időközben elhelyezkedtek az elsődleges munkaerőpiacon, vagy tanulni kezdtek.

Annak ellenére, hogy ekkora mértékű volt a létszámcsökkenés, ez nem okoz problémát az idénymunkák elvégzésében. A falugazdaságban hosszú távon megközelítőleg 20 főre van szükség a felmerülő feladatok ellátásához. Ennek a létszámnak az elérésére és fenntartására törekszünk, illetve arra, hogy stabil béreket tudjunk biztosítani, amit az értékesítésre kerülő termékek bevételéből, valamint pályázati forrásokból fedezünk – tudatta a polgármester.

Hozzátette: a kilátások kedvezőek, hiszen valamennyi helyben előállított termék iránt nő a kereslet.

Kiemelt fotó: A fiatalok között is akad azért, aki érdeklődik a mezőgazdaság iránt, Fotó: Hüvösi Csaba