„Disznóságok egyetemi módra…”

Mielőtt a cím láttán bárki randalírozó fiatalok csínytevéseire asszociálna, szeretném leszögezni: semmi rosszaságról nincs szó! A fenti kifejezés csupán az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) tizenhét diákjának Cereden töltött felejthetetlen két napját sűríti magába. A fiatalok ugyanis „Egyetemi Disznóvágás” névre elkeresztelt programjuk keretében egy igazi, tradicionális, „disznóságokban”, pálinkában, valamint jókedvben gazdag disznótorban vehettek részt a múlt héten. A disznóvágás helyszínét a Négy Tó Panzió biztosította, s annak tulajdonosai gondoskodtak továbbá a munkálatok utáni szórakozási lehetőségekről, valamint az egyetemisták zavartalan pihenéséről is. A nem mindennapi disznóvágás élményeibe Sütő Gergő és Fenyves Balázs, az egri csapat két szószólója avatta be lapunkat, valamint utánajártunk a szálláshely egyik tulajdonosánál, Fülöp Zsoltnál is annak, mennyire pezsdült fel az általában csendes vidéki élet a mindig jókedvű, bulizásra szomjas diákok jelenlétében.

Cered. Néhány hónappal ezelőtt még én is az Eszterházy Károly Egyetem – akkor még főiskola – padjait koptattam. Három éves kalandom alatt rengeteg baráttal lettem gazdagabb, csodálatos tanárokkal ismerkedtem meg, számtalan új ismerettel bővítettem tudásomat, s végül, de nem utolsó sorban tömérdek örök élményt nyújtó programon és buliban vehettem részt. Az Eszterházy Károly Egyetem tehát – tapasztalatból is mondhatom – garantáltan olyan intézmény, ahol a tanulók sohasem unatkoznak. Az egri egyetemistákból álló csapat múlt heti kiruccanása pedig ékes bizonyítékként szolgálhat erre, amikor is szűkebb hazánk piciny községébe – Ceredre – látogattak „Egyetemi Disznóvágás” projektjük teljesítésének céljából.

[caption id="" align="alignleft" width="1280"] A jelentkezők különböző szakos – például mozgókép, sport, kommunikáció – hallgatókból tevődtek össze, akik a rendezvény végére igazán összecsiszolódtak  (Fotó: Várdai Gábor)[/caption]

A részletekről Sütő Gergővel és Fenyves Balázzsal beszélgettem, akiktől először azt szerettem volna megtudni: mi is igazából az „Egyetemi Disznóvágás” névre elkeresztelt programjuk lényege. – Ez egy olyan kétnapos rendezvényt jelentett, amelyen a résztvevő hallgatók egy hagyományos disznóölés minden munkafázisába – az elejétől a végéig – bepillantást nyerhettek, s ki is próbálhatták azokat. A gondolat már régóta foglalkoztatta a hallgatói programokat szervező személyeket, akiknek a közreműködésével az egyetemi Hallgatói Önkormányzat megszervezte, illetve meg is támogatta a programot – fejtették ki a fiatalok.

[caption id="" align="aligncenter" width="1280"] A program „hivatalos” része után – egy kis lazításként – a csapattagok közösen átbicikliztek a szomszéd községbe, Tajtiba (Fotó: Várdai Gábor)[/caption]

A továbbiakban kiderült az is, hogy Cered község neve nem véletlenül került bele a kalapba e „disznóságokban” gazdag esemény színhelyének kiválasztásakor. Az Eszterházy Károly Egyetem intézményének látványsportágban szereplő – első és másodosztályú – csapatai ugyanis minden hétköznap egy olyan vendéglőben étkeznek, amelynek vezetője az egyik társtulajdonosa az egyetemisták szálláshelyéül, valamint a disznóvágás helyszínéül is szolgáló Négy Tó Panziónak. – A baráti ismeretségre való tekintettel pedig nagyon tartalmas, illetve korrekt csomagot kaptunk, így nem is volt kérdés, hogy Ceredet választjuk! – hangsúlyozták a fiúk.

Ezt követően szót ejtettünk a tizenhét fős „kis csapat” összetételéről is, s a szószólók kifejtették: a jelentkezők különböző szakos – például mozgókép, sport, kommunikáció – hallgatókból tevődtek össze, akik a rendezvény végére igazán összecsiszolódtak. Hozzátették azt is: sajnálták, hogy a program hetében nagyon sokan visszamondták a részvételt, mert előzetesen sokkal nagyobb érdeklődéssel kalkuláltak, így a panzió kapacitása miatt maximálisan ötven főben határozták meg a jelentkezések felső határát, ám így végül nem volt szükség szortírozásra.

[caption id="" align="aligncenter" width="503"] Fotó: Várdai Gábor[/caption]

Miután szereplőinket megismertük, nézzük: milyen „disznóságokba” avatta be a diákokat a ceredi böllér, s annak segítője! A diákok csütörtök hajnalban, jó hangulatban érkeztek meg a nógrádi településre, ahol már az elején szárnyaltak a jobbnál-jobb poénok a házigazdák és vendégeik között. A disznóvágási program alapanyagát – a hozzávetőleg kétszáz kilós sertést – a vendéglátó-helyiségtől néhány száz méterre található családi házban terítették le a hozzáértő kezek, ám e munkafolyamatban az egri hallgatók fizikálisan még nem vették ki részüket. Ezután kezdődött csak a móka! Aki jelen volt már vidéki disznóvágáson, az tudja: ott minden van, ami szem-szájnak ingere! Az egri csapat pedig lelkesen és szorgalmasan dolgozott, hogy végül az üres asztal telis-teli „disznóságokkal” megrakodva álljon a nap végére. – A csapat minden tagja kivette részét a munkálatok összes szakaszában. Volt, aki a hurka-, vagy kolbásztöltést választotta, más a tepertő elkészítését, de a perzselésben, darálásban és egyéb tevékenységekben is aktív szerepet vállaltak hallgatóink. Persze, olyan is akadt, aki leginkább a pálinka kitöltésében találta meg legfőbb feladatát, ám böllérünk minden feladat teljesítését jeles osztályzattal értékelte – jegyezte meg viccesen Balázs.

[caption id="" align="aligncenter" width="1591"] Volt, aki a hurka-, vagy kolbásztöltést választotta, más a tepertő elkészítését, de a perzselésben, darálásban és egyéb tevékenységekben is aktív szerepet vállaltak a hallgatók (Fotó: Várdai Gábor)[/caption]

A program „hivatalos” része után – egy kis lazításként – a csapattagok közösen átbicikliztek a szomszéd községbe, Tajtiba. A kiruccanás egyébként a szívélyes házigazdáknak is köszönhető, akik örömmel biztosítottak e terv megvalósításához kerékpárokat. – Bár még nem váltunk szakavatott böllérekké, de a hagyományos disznóölés csínját-bínját megtanulhattuk, valamint ezen kívül egy különösen hasznos csapatépítő eseményen vehettünk részt. Kicsit kiszakadtunk a megszokott környezetünkből, ahol új embereket ismerhettünk meg, egy teljesen más szemszögből – jegyezte meg Gergő.

A tartalmas nap zárásaként – este – természetesen a munka gyümölcseként, „egyetemi módra” készült disznótoros vacsorát – húslevest, székelykáposztát, hurkát, kolbászt, tarját, disznósajtot – tálaltak fel a vendéglátók az éhes szájú fiataloknak, majd egy táncos, zenés mulatozás fokozta végsőkig a hangulatot.

[caption id="" align="aligncenter" width="1591"] Volt, aki a hurka-, vagy kolbásztöltést választotta, más a tepertő elkészítését, de a perzselésben, darálásban és egyéb tevékenységekben is aktív szerepet vállaltak a hallgatók (Fotó: Várdai Gábor)[/caption]

Másnap a déltáji „reggeli” után fájó szívvel, de búcsúzniuk kellett a hallgatóknak a vidéki levegőtől, ám útravalóul hurkából és kolbászból mindenki kapott egy kis „szeretet-csomagot”, hogy az otthoniak is megízlelhessék a fiatalok munkájának legjavát. Élménybeszámolójuk végén pedig elmondták: Cereden mindent megtaláltak, amiért ezt a programot nem a városban kívánták megtartani. Aki még nem próbálta ki a vidéki vendéglátást, annak ezúton is ajánlják, különösen ebben a térségben, mert úgy gondolják, amit itt kaptak – különösen élmények tekintetében –, azt nem sok helyen tudják biztosítani.

A panzió egyik tulajdonosát, Fülöp Zsoltot is megkérdeztem, milyenek voltak az házigazdák benyomásai a fiatalok látogatásáról. Örömmel ecsetelte: az egyetemisták mindnyájan barátságosak, és életvidámak voltak. Az egyetem televíziója is forgatott a helyszínen egy magazinműsort, valamint ezen kívül remekül helytálltak a feladatokban, és az esti mulatság is fantasztikusan zárult. Örömmel visszavárjuk őket legközelebb is!

Balázs pedig zárszóként még humorosan megjegyezte: – Sajnálatos – ellentétesen az iskola padjával –, hogy böllérünk jó jegyeket osztogatott. Most egy elégtelennek is felettébb örültünk volna, hiszen ebben az esetben kénytelenek lettünk volna egy utóvizsgán is itt maradni! Ezzel a mondattal pedig egyértelművé tette számomra, hogy az igazi nógrádi, s egyben vidéki vendégszeretetnek nincs párja, amely valószínűleg őket is újra visszacsalogatja majd a környékre!

Palchuber Kinga