Szentkúton a Szent Király ereklyéje

1939-ben az akkori Magyarország számos pontja, így Salgótarján felé is elindult az Aranyvonat, hogy államalapító királyunk ereklyéjét elvigye a Budapesttől távol lévő területekre, ezzel is alkalmat adva ezeréves történelmünkért való hálaadásra. Az ereklye jelenléte megerősítette a társadalomban Szent István tiszteletét, az emberek elé állította példáját, hogy imádkozó, kormányzó és jótékonykodó Jobbja utat mutasson azon kor magyarjai számára.

Amikor most, 2016-ban a mátraverebély-szentkúti búcsújáróhely nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóját ünnepeljük, augusztus 13-án, 1939 óta első alkalommal köszönthetjük Nógrád megyében államalapító királyunk relikviáját. Ezen az ünnepen elődeink példája nyomán mi is hálát adni, imádkozni, kormányozni és jót cselekedni tanulunk Szentkúton a szent királytól.

Szent István ugyanis kormányozta nemzetét, Isten felé fordította népének sorsát és saját élettörténetét egyaránt. Ezért példája arra bátorít, hogy mi is szabjunk új irányt személyes életünk folyásának: merjük legyőzni bűneinket, forduljunk szembe az (új)pogányság számtalan megnyilvánulásával, tudatosan és bátran mondjunk igent az élet ajándékára, vegyük észre mi az a jó, aminek kibontakoztatását ránk bízta Isten a teremtett világban!  

Az ereklye a liturgiák idején a szabadtéri kupolamozaik közelében lesz elhelyezve, ott, ahol a szent király úgy látható mint aki népének a Szűzanyára bízása közepette, koronáját az Úr Krisztus elé teszi, és ezzel is követi a Jelenések könyvében szereplő vének példáját. Azokét, akik hódolatuk közben így kiáltanak: „Méltó vagy, Urunk, Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és a te akaratod által jöttek létre a teremtmények!” (Jel 10-11).

Azon népek tagjai, akik körében évszázadok óta ismert, hogy az országukban lévő zarándokhelyek közül egy az egész nemzet hitbeli találkozásának pontja, azáltal éltetik és élesztik újjá nemzedékről nemzedékre ennek a titulusnak a benső történetét és tartalmát, hogy elzarándokolva nemzeti kegyhelyükre ott magukat, családjukat és népüket a Szűzanya oltalmába ajánlják. Mi ennek a folyamatnak kialakulásában az első lépéseket járjuk, a Szent Jobb jelenléte azonban már most rámutat arra és tudatosítja bennünk: van helyes útirány, vannak köröttünk segítő jobbok, és mi is azokká lehetünk.

S hogy miként? Azt akkor látjuk meg, amikor a Jelenések Könyvének vénei és Szent István példájára leborulunk Krisztus előtt és újraéljük az evangélium csodáját: „Bízzál! Kelj föl, hív téged! Mire az ledobta a felső ruháját, felugrott és odament hozzá. ’Mit akarsz, mit cselekedjek neked?’ A vak azt felelte neki: Mester! Hogy lássak! Jézus erre azt mondta neki: ’Menj, a hited meggyógyított téged.’ Erre azonnal látni kezdett, és követte őt az úton.” (Mk 10,49-52)

Ezt a látást kérjük augusztus 13-án Szentkúton személyes életünk és nemzetünk jövője számára! Jöjjünk el, kérjük ezt minél többen Szent István példájára!

 Fr. Kálmán Peregrin ofm, kegyhelyigazgató