Helyi közélet

2015.05.19. 04:17

Könyv a közlekedés történetéről

fenyvesi

Bár a téma csak nagyon érintőlegesen kapcsolódik megyénkhez, mégis, nem csupán a szerző nógrádi származása miatt lehet érdekes dr. Majdán János nemrégiben megjelent könyve, amely a magyar közlekedés fejlődéstörténetét mutatja be a tizennyolcadik század elejétől napjainkig.

Balassagyarmat - Dr. Majdán János Szügyben nevelkedett, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumba járt középiskolába, majd a debreceni egyetem elvégzését követően egy egri kitérő után telepedett le családjával Pécsett, ahol ma az egyetem docense, e mellett pedig a bajai főiskola rektora. Az újkori magyar gazdaságtörténetben kiváltképp jártas szakember kötetét nemrégiben mutatták be a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtárban, akivel az eseményen egykori osztálytársa, Nagy László honlapszerkesztő beszélgetett.

A bemutató során több érdekes részlet felszínre került. Például az, hogy dr. Majdán János már tizenévesen nagy szerelmese volt a vasútnak, „kívülről fújta” a Gyarmatról induló és oda érkező vonatok menetrendjét, de csak nagy kerülők után ragadt meg ennél a szakterületnél, mondván Pécsre kerülve aligha találhatott volna a szülőföldjéhez köthető témát. Ráadásul a magyarországi közlekedés kérdéseiről korábban csak szigorúan tematikus, egy-egy ágra „szűkült” kutatások folytak, teljes összefüggésében más nem vizsgálta ezt, társadalmi, gazdasági, egyéb hatásait elemezve. Mivel a pécsi hallgatók is panaszkodtak, hogy nehezen tudják feltárni így a részleteket, hát nekifogott az egyetemi tanár, és szívós munkával megalkotta ezt a könyv-különlegességet.

[caption id="" align="aligncenter" width="735"] Dr. Majdán Jánossal (balra) Nagy László beszélgetett a könyvbemutatón[/caption]

 

A beszélgetés során előtűntek mindazok a kiemelkedő személyiségek, akiknek a magyar közlekedés tudománya rengeteget köszönhet. Széchenyi István már annak idején is az emberi érrendszerhez hasonlította a vasúthálózatot, ütőekkel és hajszálerekkel, azok összefonódásaival, Baross Gábornak a kiegyezés kori szakminiszternek pedig elévülhetetlen érdemei vannak a máig is használatos menetrend-rendszer kialakításban, a vonalak fejlesztésében, új pályaszakaszok megnyitásában, és még sorolhatnánk. Ráadásul olyan, a közvélemény által kevésbé ismert érdekességekről is tereferélt a két beszélgető partner, mint a bécsi szelet és a vasúti restik szoros kapcsolata, ahol 36 centiméteres átmérőjűnek kellett lennie kötelezően a borjúhúsból készült ételnek, illetve az is szóba került, hogy az utasok úgy tudták megkülönböztetni, hogy a száguldó vonat immár átért Ausztria területére, hogy ott már más irányba „kunkorodtak” a muskátlik. A társalgás során kiderült, hogy a brassói asszonyok Párizsból rendelt kalapjait az Orient Expressz szállította, és ha késett a „posta”, nem kellett kifizetni a küldemény árát.

A vasút mellett dr. Majdán János megemlítette a közúti forgalmat is: miért nem aszfaltozták le annak idején sokáig az M7-es autópályát? Mert a szovjet vörös hadsereg páncélosainak felvonuló területének számított. A budapesti trolibuszokról pedig sokan tudják, azért kapták a 70-es számot, mert Sztálin „elvtárs” hetvenedik születésnapján indultak el az első járatok. A hajózás szerepéről szólva dr. Majdán János kitért arra, ha Napóleon nem legyintett volna a gőzhajót előtte bemutató Fulton találmányára, talán hamarabb elindult volna hódító útjára ez a közlekedési ágazat, ami viszont mára veszített jelentőségéből, gondoljunk csak a Duna-Rajna-Majna csatornával kapcsolatos várakozások be nem teljesüléséről. Az érdekszempontok is előtérbe kerültek. Zalaegerszeg esetében megemlítette a szerző, hogy amikor az észak-déli vasútvonalat kijelölték, a helyi csizmadiák hevesen ellenálltak az ötletnek, attól tartva, hogy a szomszédos Szombathely iparosai majd olcsóbb árukkal árasztják el a zalai megyeszékhelyet. Lobbijuk eredményes volt: azóta is Zalaszentiván a csomópont. Nógrád megyei viszonylatban pedig a becskei alagút a példa: itt a földesúr nem engedte át birtokán a vasutat, ezért kellett alagutat ásni a hegybe. A sok-sok emlegetett különlegesség mellett komolyabb dolgokra is terelődött a szó: elsősorban arra, hogy a közút-vasút harcában az utas érdeke sérül igazán, és mit tartogat a jövő: az Európát behálózó kerékpárút-rendszer lehet az egyik ilyen továbbfejlődési irány.  

Hegedűs Henrik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában