A megyehatár közelében épülhet meg a mátrai vízerőmű

A mátrai vízerőmű projekttel kapcsolatos fejleményekről számolt be az Energiaügyi Minisztérium a kormányzati információs portálon, illetve a tárca Facebook-oldalán. Mint fogalmaznak: a jövő a zöldenergiáé, Magyarország pedig élenjáró szerepre törekszik a tiszta forrásból megtermelt energia termelésében és tárolásában is.

A közleményben azt írják, hogy az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására a nemzetközi gyakorlatban széles körben alkalmazott megoldás a szivattyús-tározós erőművek létesítése. A következő hetekben Borsod és Heves vármegyékben, két lehetséges helyszínen kezdődnek kutatófúrások, amelyek a több évtizedes terv megvalósíthatóságát vizsgáló tanulmány elkészítéséhez szolgáltatnak alapvető földtani információkat.

A minisztérium hangsúlyozza: a magyar gazdaság jövője a zöldenergia. Az elmúlt időszakban óriási napenergia kapacitások létesültek hazánkban. A már több mint 6000 megawatt beépített teljesítményű rendszerek termelése úgy hangolható össze hatékonyan a mindenkori fogyasztási igényekkel, ha lehetővé tesszük a környezetkímélő módon előállított áram későbbi felhasználásra eltárolását. 

Világszerte bevált eszközök a szivattyús energiatározók (SZET), amelyek egy alsó és egy felső tározóból állnak. A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alsó tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Leeresztésével áramhiányos időszakban turbina és generátor hajtható meg, így olcsón és környezetbarát módon nyerhető újra villamos energia.

A szivattyús energiatározó előnyei:

• élettartalma hosszú,
• működési költségei alacsonyak
• az üzemeltetés semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár
• a létesítmény jól szabályozható
• megkönnyíti az időjárásfüggő kapacitások rendszerbe illesztését

Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint a zöldenergia tárolása hozzájárul az energiafüggetlenség erősítéséhez, növeli a családok és vállalkozások ellátásának biztonságát.

A tervek szerint az első hazai SZET 600 megawatt beépített kapacitással jöhetne létre, 6 órás energiatermelésre lenne képes, ennyi idő alatt folyna át a víz a felső tározóból az alsóba. A medencék vizének megóvása, a felelős vízgazdálkodás érdekében a vízfelszín egy részét úszó napelemtáblákkal fednék le, amelyek a párolgást is mérséklik – részletezik a szaktárca közleményében.

A konkrétumokkal kapcsolatban hozzáteszik: az engedélyek beszerzése után tavasszal két helyszínen, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sajóivánka és a hevesi Markaz községek térségében kezdődhetnek meg a talaj teherbíró-képességének felmérésére alkalmas kutatófúrások. Utóbbi helyszín a nógrádi megyehatár közelében, légvonalban alig 15 kilométerre található.

Mint a minisztériumtól megtudtuk, már az előkészítésnél is kiemelt szempont, hogy a teljes folyamat a lehető legkisebb környezetterheléssel járjon. A fúrási pontok mindegyikét meglévő, szükség esetén megerősítendő erdei és mezőgazdasági utakon közelítik meg a gépek. A földmintákat laborban elemzik majd, az eredményeket beépítik a szivattyús energiatározó idén elkészülő megvalósíthatósági tanulmányába. A próbafúrások jóvoltából így megfelelő műszaki-tudományos alapokon születhet döntés az energetikai szempontból indokolt fejlesztésről.