Újítások jellemzik a 80 éves salgótarjáni gyárigazgató pályaképét

Manapság átfogóan innovációként emlegetik a kreatív megújulásra hajlamos személyiségek törekvéseinek összességét. Ezek lényegében átfogják Tari Miklós egész pályaképét, beleértve akár napjainkat is. Pályakezdését – mint elmondta – nagyon szerencsésnek tartja, amennyiben a nagy múltú Láng Gépgyárban helyezkedhetett el. Sokat tanult, egyszersmind már ott elkezdte újításait, amennyiben igyekezett átformálni bizonyos munkafolyamatokat. A ’70-es évek elején a Láng – négy társával együtt – Dombóvárra helyezte egy nagyobb kazán- és vegyipari gépgyár felépítése céljából. 

Termelésvezetői munkakörében érvényesített több hálózatszervezési javaslata eredményesnek bizonyult. Lényegében ugyanezen beosztásba került az 1973-ban Salgótarjánban átadott Vegyépszerhez, ahonnan úgymond vállalati érdekből az ugyancsak a Tolna megyei Tamásiba irányították. Ott egy gépállomást kellett olyan üzemmé formálniuk, amelyik a paksi atomerőmű részére is gyártott alkatrészeket. A dunántúli kisvárosban gazdálkodott is, amennyiben szőlő- és bortermeléssel foglalkozott. 

Hét év után tért vissza Salgótarjánba, de akkor már az SVT-be. A tűzhelygyárban megbízást kapott néhány problematikus munkaterület átvilágítására, majd egy igencsak kritikus terület, a vevőszolgálat – amelyet sikerült országossá szervezni – vezetője lett. Ugyanakkor saját ötlet alapján alkottak egy olyan diagnosztikai műszert is, amelyik szétszerelés nélkül fedte fel a hibás alkatrészeket. A termelési és értékesítési folyamatban is hasznosult az általa alapított PIRO Kft. és ugyancsak ötletgazdája és egyik alapítója volt a PIRAZOL Gyártó, Szolgáltató és Kereskedő Kft.-nek. 

Fontos szerepe volt a vasöntöde rekonstrukciójában és még inkább az SVT tulajdonosai – köztük Tari Miklós – által megvásárolt zagyvapálfalvai bányagépgyár korszerű kandallógyártásra alkalmas üzemmé alakításában. Mindezek alapján büszkén viseli az SVT által neki ítélt aranygyűrűt. A későbbiekben műszaki vezetőként, illetve igazgatóként irányította a bátonyterenyei Fűtőbert. 

Elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki a Magyar Gyáriparosk Országos Szövetsége nógrádi elnökeként is, amennyiben a figyelmet az együttműködésre és főként a szakmunkásképzés területén tapasztalt problémákra irányította. Ezek csökkentése céljából saját erőből – a kereskedelmi és iparkamara támogatásával – készített CD-sorozatot, bemutatván a gépipari alapszakmákat, a forgácsolószakma alapjait és a fémipari alapanyag-gyártás műveleteit. Ezek némelyike már szlovák nyelven is elérhető.