Nyomott mézárak okoznak gondot a nógrádi méhészeknek

A Palóctáj Mézlovagrend nagymestere, Várszögi Balázs elmondta: a méhészek vagy nagy kiszerelésben, például hordókban, vagy üvegekbe adagolva közvetlen értékesítik a mézüket.

– A mézárak nagyon nyomottak. Ennek okai között szerepel, hogy vámmentességet élveznek az Ukrajnából érkező termékek, köztük a méz is, aminek alacsony az ára. Emiatt a külföldi felvásárlók azt részesítik előnyben. Tudni kell, hogy Ukrajna is egy jelentős európai méztermelő, a termékeik jó minőségűek, de emellett máshonnan – Európán kívüli országokból – érkező mézeket is szabadon beengednek a piacukra. Sok esetben az eu-s üzletek polcaira kerülő végtermék már egy úgynevezett kevert méz, az „összetevőinek” eredete emiatt nehezen, vagy abszolút nem ellenőrizhető. A legtöbbször a címkén a származási helynél csak annyi szerepel, hogy Európai Unión belüli és kívüli országok. Ez a kifejezés lényegében a Föld összes országát lefedi. Vannak már rá törekvések, hogy ez a jövőben megváltozzon, de egyelőre a piac még telített az Ukrajnából érkező termékekkel – fejtette ki Várszögi Balázs.

A mézlovagrend nagymestere szerint több méhész a nagybani értékesítés helyett inkább üvegbe töltve próbálja eladni a portékáját.

– Ennek következtében új méhészek is megjelennek a piacokon. Ezzel még nem lenne baj, de többen áron alul kínálják a terméküket csak azért, hogy túladjanak rajta. Ez pedig sajnos több feszültséget kelt, amely nem egyszer a másik portékájának ócsárolásáig fajul. Mindenki maga dönthet arról, hogy milyen köntösbe öltözteti a mézét. Azt azonban hangsúlyoznom kell, hogy minden engedéllyel rendelkező termelő köteles bevizsgáltatni a termékét. Mindegy, hogy hordóban vagy üvegben adja el a mézét, mindegy piacon vagy otthonról, mindenképpen szigorú szabályok mellett teheti ezt – emelte ki a nagymester.

Mint mondta, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) tagjai számára elérhető az egyedi magyar termelői méz eredetiségét és minőségét szavatoló dombornyomott üveg és zárszalag, amiket az egyesület tervezett. Az ezeket a védjegyeket viselő termékek rendszeres vizsgálatokon esnek át, azok természetes eredetét és magam minőségét illetően az OMME garanciát vállal a fogyasztók biztosítása érdekében.

Várszögi Balázs szerint a versenyeken elért oklevelek inkább a termelőknek nyújtanak egyfajta visszaigazolást, de semmiképp sem azt jelentik, hogy az adott méhész jobb mézet állít elő, mint a megmérettetésre nem nevezett társai.

– A megoldást a kölcsönös tisztelet jelentené, illetve az, hogy a méhészek tartsák szem előtt: ugyan üzletfelei egymásnak, de nem ellenségei. A tavaly megjelenő új termelőket pedig új piacok vagy értékesítési területek felkeresésére kérném, ahol érvényesülhetnek a másik méhész megkárosítása nélkül is – húzta alá.

A méhészek között volt, akinek jobban, és volt akinek kevésbé jobban indult a tavalyi tavasz. Fodor Csaba ez utóbbiak közé tartozott, mivel a szokásosnál gyengébb méhcsaládokkal vágott neki 2022-nek. Mint fogalmazott, csodaként élték meg, hogy a szezon elejei fagyás után az akác másodvirágzása is mézet adott. Egy erősnek nevezhető akácszezon után jött az aszály, ami miatt a napraforgó nem sok sikerrel kecsegtette szűkebb hazánk méhészeit. Ennek ellenére mégis egy gyenge-közepes méztermést tudtak róla gyűjteni a méhek. A tavalyi évet összegezve Fodor Csaba szerint egy jó szezont tudhattak maguk mögött, majd jött a „feketeleves”. A karancslapujtői méhész szintén szembesült a nyomott mézárak problémájával, amivel kapcsolatban szinte osztja Várszögi Balázs nézeteit.

– A boltokban például egy kilogramm mézért 5-6 ezer forintot kell fizetni. A termelőknél ugyanennyi akácméz 3000-3500 forintért, a vegyes virágméz 2000-2800 forintért beszerezhető. A közelmúltban megjelentek olyan termelők a piacon, akik csak túl akarnak adni a mézükön, szó szerint „bármi áron”. Ők a fentieknél is olcsóbban kínálják a portékájukat, ezzel azonban tönkretehetik azokat a társaikat, akik már évek óta üvegben értékesítenek akár a standok mögött állva, akár háztól – közölte lemondóan Fodor Csaba. 

A méhész szerint ebben a helyzetben egyfelől törekedni kellene a háztól való értékesítés fokozására, másfelől pedig elengedhetetlen a magyar termelői méz – akár egyesületi, akár nemzetközi szinten végzett – népszerűsítése. Ez utóbbiért a Palóctáj mézlovagok is dolgoznak nap mint nap. Fodor Csaba a jövővel kapcsolatban kifejtette, hogy a legutóbbi kaptárellenőrzés során biztató jeleket látott. Hozzátette: ugyanakkor a szokatlanul enyhe téli időjárás, illetve az esetleges kora tavaszi fagyok sok méhész számára okozhatnak problémát.