A szankciók tragikus hatásairól beszélt salgótarjáni fórumán az Európai Parlament képviselője

Az esemény előtti sajtótájékoztatón a politikus elmondta: a megyeszékhelyre tett látogatás okai között szerepel, hogy a  kormány nemzeti konzultációt indított el a brüsszeli szankciókról.

– Magyarország első és egyedüli uniós tagállamként megkérdezi a választópolgárokat azokról a döntésekről, amelyek az elmúlt hónapokban Brüsszelben születtek. Ezek a döntések katasztrófa szélére sodorták az európai gazdaságot, inflációt okoztak, drámai energiaár emelkedésekhez vezettek.  Nem váltották be azt a hozzájuk fűzött reményt, amit a brüsszeliek hangsúlyoztak, hogy a szankciók közelebb hozzák majd az orosz-ukrán háború végét. A harcok több mint kilenc hónapja tartanak, egyre véresebb és tragikusabb körülmények között. Látható, hogy a szankciós döntések többet ártanak nekünk, európaiaknak, mint az agresszornak, aki ellen hozták őket – emelte ki Hidvéghi Balázs, aki arra is rámutatott, hogy Európa nincs abban a helyzetben, hogy teljes mértékben elvágja magát az orosz energiahordozóktól. Hozzátette: az Európai Unió 27 tagállama különböző helyzetben van, tehát nem lehet egységes, mindenkire egyformán kötelező döntéseket hozni, különösen nem az energetika területén. A politikus azt is kifejtette, hogy tengeri kikötő híján az orosz csővezeték fizikai léte garantálja, hogy érkezik Magyarországra kőolaj és földgáz.

– Ezekről az energiaforrásokról nem tudjuk magunkat egyik napról a másikra leválasztani, ezért szükség van arra, hogy a magyarok kifejezzék véleményüket ezekről a döntésekről. Nagy büszkeség számunkra, hogy a legfrissebb információk szerint már az egymilliót is meghaladta a konzultációt visszaküldők száma. Nagy szükség van erre akkor, amikor a kormány nehéz kérdésekben tárgyalásokat folytat Brüsszelben. Véleményünk szerint a rossz elhibázott szankciókat vissza kell vonni, nem szabad olyan átgondolatlan és felelőtlen döntéseket hozni, amelyek a kitűzött célt, a háború befejezését nem érik el, ellenben tragikus gazdasági következményeket jelentenek saját magunk számára – hangsúlyozta.

Hidvéghi Balázs azokkal a támadásokkal kapcsolatban, amelyek szerint azokra a szankciókra mond most nemet a kormány, amiket korábban megszavazott Brüsszelben, aláhúzta: sok szankciós döntés született az elmúlt hónapokban, amelyek között vannak fontos és kevésbé lényeges döntések is.

– A magyar gazdaság és a magyar emberek számára leginkább húsba vágó téma az az energiahordozók kérdése. A kormány az ezekről szóló szankciókat nem fogadta el, sőt, ellenük érvelt erőteljesen. A magyar miniszterelnök olyan sikeresen és bátran tárgyalt Brüsszelben, ki tudta harcolni azt, hogy a csővezetéken keresztül érkező olajat érintő szankcióval kapcsolatban mind Magyarország, mind a hozzánk hasonló helyzetben lévő országok felmentést kapjanak. Ez óriási jelentőséggel bír, nagy sikere a magyar politikának. Ennek köszönhető az, hogy nem kerültek csődhelyzetbe a magyar és a közép-európai gazdaságok az elmúlt hónapokban – mondta az európai parlamenti képviselő, aki arra is rávilágított, hogy a földgázra vonatkozó szankciós javaslatokat sem támogatják. Ugyanígy nem fogadhatók el azok a törekvések sem, amelyekben megjelenik, – legalábbis a szavak szintjén, – az atomenergiára kiterjesztett szankciós politika igénye is. Mint fogalmazott: ez utóbbival kapcsolatban mind a magyar miniszterelnök, mind a külügyminiszter különböző fórumokon világossá tette, hogy mi erről tárgyalni sem vagyunk hajlandók.

A rendezvénynek helyet adó salgótarjáni étterem különterme mindeközben zsúfolásig megtelt. Elsőként Becsó Zsolt országgyűlési képviselő ismertette a fórum célját. A szankciós politikával kapcsolatban rámutatott, hogy annak hatásairól az embereknek az egész életet érintően vannak már tapasztalataik. 

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásait szemlézve elmondta, hogy a kormány döntésének köszönhetően, mind Nógrád megye, mind Salgótarján fajlagosan a legmagasabb támogatást kapta az elmúlt hétéves tervezési időszakban. Arra is kitért, hogy a következő hétéves időszakra vonatkozóan a döntések már megszülettek, így megyei szinten is elindult a pályáztatás például a TOP Pluszban. A kiírásokon azonban hiába vesznek részt a kistelepülések önkormányzatai, és hiába hoz pozitív döntéseket a kormányzat például a útfejlesztéseket célzó pályázatokat érintően, mivel a forrásokat blokkolják, így azok nem állnak rendelkezésre.

– Emiatt ezek a fejlesztések a jövőbe tolódnak. Közben a szankciós politika miatt az élet is megdrágult, a munkaerő, az építőanyag költsége is – mondta Becsó Zsolt, aki arra is rámutatott, hogy az árak akár 30–40 százalékkal is magasabbak lehetnek, mint ahogy azokkal a pályázatok benyújtásakor számolni lehetett.

A megyeszékhellyel kapcsolatban az országgyűlési képviselő kiemelte, hogy Salgótarján az elmúlt harminc évben nem kapott olyan jelentős támogatást, illetve olyan nagyságrendű forrást, mint amekkorát az Orbán-kormány biztosított számára. Ezek közül az egyik legnagyobb tétel a TOP volt, de még ehhez jött a Modern Városok Program, a külön támogatás, az egyéb más lehetőségek, amelyek megnyíltak a megyeszékhely előtt. A honatya az adatokat számszerűsítve elmondta, hogy ez nagyságrendileg – a 21-es számú főút fejlesztését is beleszámítva – a százmilliárd forintot közelíti. Becsó Zsolt sajnálatát fejezte ki, amiért a felelőtlen városi politika miatt elbukott tételek is akadnak a listán, mint például a gyermekmúzeum projektje, amellyel csaknem egymilliárd forinttal rövidül meg a Salgótarján számára elérhető források sora.