adózás

2018.05.16. 17:19

Aláírások miatt veszít pereket az adóhivatal

A NAV-nak törölnie kellett már a határozatát például jogszerűtlen kézbesítés miatt, vagy mert a postázott határozatához nem csatolta a szükséges dokumentumokat.

A cégek elsősorban áfa megállapításával kapcsolatos ügyekben támadják meg az adóhatóság jogerős határozatát a közigazgatási bíróságokon – mondta a Világgazdaságnak Szeiler Nikolett adóügyekkel foglalkozó ügyvéd.

Vagy azért nyújtanak be keresetet, mert nem ismerik el, hogy fiktív lett volna a kiadott számlájuk, vagy azért, mert hiába igényelik vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az áfát.

Nem ritka az sem, hogy cégek felszámolásakor vagy értékesítésekor csap le a NAV, mivel úgy ítéli meg, hogy a tulajdonos az üzlet nyélbe ütése előtt magáncélokra vett fel jövedelmet a vállalkozásból, s nem fizetett utána szja-t, ehót, amit a hatóság tetéz még adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is. A vállalkozó azonban vitatja ezt, és keresetet nyújt be.

Szeiler Nikolett tízéves tapasztalata szerint fele-fele arányban nyer a felperes, illetve a NAV.

Az adóhatóság másodfokú, jogerős határozatai ellen csak 2016-ban több mint 2400 közigazgatási per indult, az együttes pertárgyérték csaknem 85 milliárd forint, folyamatban összesen 4800 adóügyi peres eljárás volt. A NAV-nak törölnie kellett már a határozatát például jogszerűtlen kézbesítés miatt, vagy mert a postázott határozatához nem csatolta a szükséges dokumentumokat. Az ügyvéd elmondta, hogy az adóügyi perek zöme egy-két bírósági tárgyalással jár. A közelmúltig a közigazgatási bíróság döntését a Kúria előtt lehetett megtámadni, ám ez évtől már kétszintű közigazgatási bírósági ítélkezés érvényesül adóügyekben.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda arra hívta fel a figyelmet, hogy egy banális hiba miatt sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt:

nagy részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz.

A jogszabályok megengedik, hogy egy – akár adóhiányt megállapító – határozatot ne személyesen a hatóság vezetője írjon alá, hanem egy helyette eljáró kiadmányozó.

A NAV belső szabályzata azt is lehetővé tette, hogy a kiadmányozó aláíráskor ne írja ki a nevét nyomtatott betűkkel. Ez az eljárás viszont a bíróságok legfrissebb gyakorlata szerint jogellenes, mivel így nem lehet kideríteni, ki írta alá a határozatot, s azt sem, hogy az illetőnek volt-e egyáltalán joga erre.

Ez az eljárási hiba nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet – vállalkozások százai szerezhetik vissza elveszettnek hitt adóforintjaikat.

Ezek is érdekelhetik