Génmegőrzés és fajtafenntartás

2017.10.03. 15:14

Fazekas: a növénytermesztés kulcsa a kísérletezés

Az agrárium és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát – emelte ki a földművelésügyi miniszter kedden Budapesten egy szakmai konferencián.

Fazekas Sándor a 125 éves a magyar növényfajta-kísérlet című szakmai tanácskozáson kiemelte: a 125 évvel ezelőtt Magyarországon megkezdett, a növényfajtákkal végzett kísérleti tevékenység célkitűzése az volt, hogy az alkalmazott génmegőrzési, fajtafenntartási és szaporítóanyag-gazdálkodási módszereket széles körben megismerjék a gazdálkodók az országban.

Hozzátette:

a magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése alapvető nemzetgazdasági érdek.

Ahogy a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, valamint ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat is. Ez biztosítja a magyar emberek ellátását jó minőségű – GMO-mentes -, belföldi előállítású élelmiszerekkel, és Magyarország élelmezésbiztonságának megőrzését – mutatott rá Fazekas Sándor.

Az agrártárca vezetője emlékeztetett: a növényfajtákkal végzett kísérleti tevékenység 125 éve, 1892-ben a Magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson kezdődött el Magyarországon. Cserháti Sándor több mint egy évszázaddal ezelőtt megálmodott és elindított rendszere a világ egyik legkorszerűbb vizsgálati rendszerévé fejlődött, amely a hazai termelők elvárásait, igényeit veszi figyelembe, úgy, hogy felhasználja mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás, alkalmazott és gyakorlati tudományágak vívmányait.

A nagy múltú állami fajtakísérletek jelentik manapság is a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal a kiváló minőségű, egészséges élelmiszerek előállításának az alapja

- jegyezte meg.

Napjainkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságánál működik a magyar és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően az egységes módszereken alapuló hazai fajtakísérleti tevékenység.

Utalt arra is: a genetikai sokféleség, a biológiai alapok védelme kiemelt szerepet kap az agrárágazat hosszú távú stratégiájában. Kiemelt jelentőségű Magyarországon a kutatás-fejlesztés, innováció. Magyarország kiépítette a kutatói-nemesítői hálózatát, amelynek célja a versenyképes magyar mezőgazdasági termelés alapjainak megteremtése. Ezért az új fajták termesztésbe vonását is megelőzi a Nébih szigorú szakmai vizsgálata. Így megelőzhető, hogy gazdaságilag haszontalan, vagy természetre káros növényfajták szaporodjanak el.

A fajtakísérletek eredményei alapján kaphat egy növényfajta állami elismerést, ami feltétele annak, hogy az új fajták eljuthassanak a fogyasztókhoz

- hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor.

Ezáltal a köztermesztésbe kizárólag olyan fajták kerülhetnek, amelyek gazdaságosan és környezetkímélően termeszthetőek. Ez az alapja annak, hogy egészséges, ízletes élelmiszer kerüljön mindenki asztalára

Oravecz Márton, a Nébih elnöke azt emelte ki: a Kárpát-medence, így Magyarország is jó adottságokkal rendelkezik a növénytermesztéshez, de csak a magas színvonalú, a korszerű tudományos eredményeket alkalmazva végezhet magas színvonalú és eredményes növénytermesztést. Ezért a növényfajta-kísérletek alapvetően azt szolgálják, hogy hozzájáruljanak a magyar növénytermesztés és agrárium sikeréhez, versenyképességének növeléséhez.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a növényfajta-kísérletek az egyik legkomolyabb szakmai hátteret igénylik a mezőgazdaságban. E tevékenység alapjául szolgál a növénytermesztés korszerű biológiai alapjainak megteremtéséhez, biztosításához, hogy azok megfeleljenek az ország környezeti adottságainak és a gazdák termesztési céljainak, elvárásainak.

Lukács József, a Nébih tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese az MTI-nek elmondta:

a Nébih az elmúlt években átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltjét vonta be kísérletbe évente.

Az úgynevezett DUS (fajtaazonosítási) vizsgálatokba – melyek a meghosszabbítást, letéti felújítást is tartalmazzák, valamint a szülői vonalak vizsgálatát is magukban foglalják – pedig átlagosan évi 40-45 faj 3000 fajtáját állították be. Az utóbbi években évente 85-90 zöldségfaj 600-650 fajtáját vonták be a DUS-vizsgálatokba. A 125 év alatt, a mai napig összesen 7515 fajta került regisztrálásra a törzskönyvben.

Beszélt arról is, hogy egy szántóföldi fajta problémamentes DUS-vizsgálata általában 2 évet vesz igénybe, évelő fajták esetében azonban 3 évig is eltarthat. A gazdasági értékvizsgálat fajtól függően 2, illetve 3 év időtartamú. Gazdasági értékvizsgálatra 87 faj kötelezett az Európai Unióban, ebből 61 faj szerepel a Nemzeti Fajtajegyzéken.

Közölte: a Nébih génbankkal nem rendelkezik, a nemzeti génbank fenntartása a Növényi Diverzitás Központ feladata. A Nébih a fajtakísérletekhez referenciagyűjteményt tart fenn, amelyben 61 növényfaj 6584 növényfajtájának vetőmagmintája szerepel.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában