Csillagok között

2018.09.21. 20:35

A földi élet eredetét kutatja egy kisbolygón a japán űrszonda

Elindította két kutatóműszerét a Ryugu kisbolygóra a Hajabusza-2 japán űrszonda.

A japán űrkutatási hivatal (JAXA) közlése szerint a két Minerva-2 nevű robotvezérlésű jármű elkezdett leereszkedni az aszteroida felszínére. Közlésük szerint arról, hogy a robotok biztonságosan leérkeztek-e a bolygóra, szombaton érkeznek adatok.

Az űrszonda júniusban érkezett meg a Földtől mintegy 280 millió kilométer távolságban lévő Ryugu közelébe. A Hajabusza-2 55 méterre közelítette meg a Ryugut, elengedte a műszereket, várt egy percet, majd visszatért a felszín felett mintegy 20 kilométer magasságban lévő várakozó pozíciójába. Az űrhivatal szerint a műszerek kibocsátása sikeresen lezajlott. A napelemmel működő műszerek feszültsége visszaesett, amikor leszállt az éj a Ryugura. Ez annak a jele, hogy az eszközök az aszteroidán vannak – mondta Takashi Kubota, a Hajabusza-projekt szóvivője.

A Ryugu kisbolygó. Fotó: AFP / Japan Aerospace Exploration Agency

A két „sütisdoboz méretű” műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére. A 30-szor 20 centiméteres Mascot (Mobile Asteroid Surface Scout) leszállóegység az október elejére tervezett landolását követően legalább 16 órán át pattogva fog közlekedni az aszteroida felszínén, hogy több helyszínen tudjon méréseket végezni. A tervek szerint maga a Hajabusza-2 is le fog szállni három alkalommal az aszteroidára, hogy mintákat gyűjtsön.

A misszió a tervek szerint 2019 decemberében zárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut, és várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt – abban az évben, amikor Tokióban rendezik a nyári olimpiai játékokat.

Az aszteroida felszíne, rajta a leszálló műszerekkel. Fotó: AFP / JIJI PRESS

A Hajabusza-2 majdnem azonos elődjével, a Hajabuszával – a szó jelentése vándorsólyom -, de tervezésekor levonták a tanulságokat az előző űrszonda számos hibájából. Az első Hajabusza 2005 novemberében kétszer is leszállt az Itokawa nevű aszteroidán, majd az űrkapszula – küldetését számos műszaki hiba miatt három évvel meghosszabbítva – 2010. június 14-én ért földet az ausztráliai Woomera-sivatagban, belsejében az aszteroidáról származó porral. Bár nem tudott annyi kőzetmintát gyűjteni, amennyire számítottak a szakértők, így is történelmi jelentőséggel bírt, hiszen ez volt az első szonda, amely mintákat hozott egy kisbolygóról.

A csillagászok szerint a Ryugu a Naprendszer hajnalán formálódhatott, így feltételezéseik szerint olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárulhattak. A Ryugu ugyanazon a pályán kering, mint az Itokawa, de kétszer nagyobb nála és különböző szerves anyagokat tartalmaz.

Borítóképünkön a Hajabusza-2 kutatócsoportja

Fotó: AFP / AKHIKO SUZUKI / YOMIURI / THE YOMIURI SHIMBUN

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában