Társasjáték ajándékba: hogyan érdemes választani?

Nem mindig egyszerű megtalálni a tökéletes társasjátékot. Először is gondoljuk át, hogy hányan fognak valójában játszani vele. Mi úgy gondoljuk, hogy érdemesebb a mindennapokra gondolni, mint a különleges alkalmakra az ajándék választásakor. Egy ikerpárnak vagy testvérpárnak jó lehet egy kétfős társasjáték, míg ha a szülők is beszállnak játszani, érdemes olyat, amelyet 4 fő is játszhat, és érdemes utánanézni, hogy 3 fő is tud-e játszani vele, ha például az egyik szülő játszana a gyerekekkel.

Ezután mindenképp meg kell vizsgálnunk, hogy milyen korcsoportnak ideális a társasjáték. Jól fejlett, értelmes, érdeklődő fiatalok könnyen megbirkózhatnak egy valamivel nagyobbaknak szóló társasjátékkal is, ez akár jót tehet az egójuknak is.

A társasjáték fajtáján is érdemes elgondolkodni. A fontosabb kategóriák a stratégiai játékok, a gyerekjátékok (ezek a legegyszerűbbek), az absztrakt vagy logikai játékok, a családi játékok és a kommunikációs vagy ügyességi partijátékok. A gyerekjátékokat már hat éves kor alatt is ajánlják, a partijátékokat nagy összejövetelekre találták ki, akár 10-12 játékosnak is élvezetesek lehetnek: itt a társaságtól függ, hogy jobban működnek-e a kommunikációs (asszociációs) játékok vagy az ügyességiek (gyorsaságiak).

8-10 éves kortól jönnek a családi (vagy belépő) játékok, amelyek általában max. 4-5 fővel játszhatók, a játékszabályok már valamivel bonyolultabbak, de viszonylag gyorsan megtanulhatók. A játékidő 1 – 1,5 óra szokott lenni.

Ha olyanoknak ajándékoznánk, akik már „kimaxolták” a fenti kategóriákat, valóban érdeklődnek a társasjátékok iránt és élvezik azokat, akkor kerülnek szóba a stratégiai játékok. Ezek összetettek, nehezebbek (nem feltétlenül bonyolult, de hosszabb idő megérteni, elsajátítani a játékszabályokat, különlegességeket), hosszabb játékidejűek. Akkor lehet esetleg felrúgni az alapvető szabályt, hogy hagyjuk a stratégiai játékokat a végére, ha valakihez nagyon közel áll egy téma, pl. a Star Wars. Így egy komolyabb stratégiai készlet megértéséhez, beletanulásához is megtalálhatja az ajándékozottunk a motivációt.

Az absztrakt (logikai) játékok pedig egy külön kategória: ne várjunk élethű figurákat, űrlényeket, flipperasztal-szerű kialakítást, hanem letisztult környezetet: golyókat, kockákat, bábukat. Ezek általában egy vagy két főre tervezett, rövid, de elgondolkodtató játékok.

Ezután az egyik legfontosabb döntés a játék témája. Már a téma is jelezheti a nehézségi szintet, és ahogy fentebb említettük, egy jó témával „be lehet húzni” valakit egy komplex játékba is. Fontos lehet, hogy milyen üzenetet szeretnénk közvetíteni (elég csak a Gazdálkodj okosan!-re és a Capitaly-re gondolni): kompetitív (versengő) játékot válasszunk (ahol a győztes után van második, harmadik, stb. helyezett) vagy konfrontatívat (szembenállás, egymás támadása). A másik típus a kooperatív játék, ahol a csapat tagjai együtt küzdenek valami ellen, pl. egy világjárvánnyal a Pandemic nevű játékban.

Ha mindez túl bonyolult, nézzünk rá az 50 legjobb játék listájára: a linket az első mondatban találjuk!