Ukrán válság

2024.04.02. 06:27

Putyin: Moszkva el fog jutni a terrortámadás megrendelőihez

769. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Terrortámadás áldozatai előtt róják le kegyeletüket emberek a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális és üzletközpont előtt 2024. március 25-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko

Az ukrán elnök ismételten Oroszország felelősségre vonására szólított fel egy nemzetközi konferencián

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, egy hágai konferencián ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek közös erőfeszítéseket az orosz háborús bűnök üldözése érdekében. 

"Az agresszorokat felelősségre kell vonni tetteikért. Az üzenetnek egyértelműnek kell lennie: az igazságszolgáltatás erősebb, mint a Kreml háborúja" 

- jelentette ki Zelenszkij az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáról és az áldozatok kárpótlásáról szóló konferenciára küldött videóüzenetében. 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felidézte, és az orosz atrocitások szimbólumának nevezte a két évvel ezelőtti bucsai mészárlást, amely során az orosz erők több száz civilt öltek meg az ukrajnai településen. 

Bejelentette azt is, hogy ukránok megkezdhetik a háborúban elszenvedett károk megtérítésére irányuló igényeik benyújtását egy újonnan létrehozott, hágai székhelyű nyilvántartásban. A Register of Damage for Ukraine kezdetben az ingatlanokban keletkezett károkra fog összpontosítani, de kiterjesztik másfajta anyagi károkra is. Kuleba továbbá sürgette egy nemzetközi kártérítési mechanizmus létrehozását és a befagyasztott orosz vagyonok teljes elkobzását. 

Hanke Bruins Slot holland külügyminiszter a konferenciát lezáró beszédében elmondta, hogy a nyilvántartás megnyitását követő órákban már több mint 100 igényt nyújtottak be. 

Ukrán tisztségviselők arra számítanak, hogy több mint 8 millióan fognak egyéni kártérítési kérelmet benyújtani.

Aljakszandr Lukasenka: Fehéroroszország békés, de felkészül egy háború lehetőségére

Hazája békés mivoltát hangsúlyozta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden Hrodna városában tett látogatása alkalmával a lengyel-litván-fehérorosz hármashatár közelében. 

"Nincs szükségünk arra, hogy másokat fenyegessünk. Nem akarunk idegen területeket"

 - jelentette ki a fehérorosz elnök, akit a hivatala idézett. 

"Ne higgyenek senkinek, hogy harcolni akarnánk!" - hangsúlyozta Lukasenka egy kórház alapkövének letételekor. 

Mindazonáltal kijelentette: 

"Nyíltan megmondom, hogy felkészülünk egy háborúra"

. Mint mondta, Fehéroroszország felkészíti hadseregét arra az eshetőségre, ha megtámadnák. Lukasenka szerint úgy tűnik, hogy a szomszédos Lengyelország és Litvánia háborús előkészületeket tesz azzal, hogy lövészárkokat ásnak és tankcsapdákat készítenek a határaik mentén, illetve támadófegyvereket szereznek be. 

Hrodna lakosaihoz intézve szavait Lukasenka kijelentette: "Hozzánk tartoztok. Senkinek sem engedünk át titeket". Hrodna a két világháború között Lengyelország területéhez tartozott. 

Fehéroroszország kedden háromnapos hadgyakorlatot kezdett az Ukrajnával, valamint az Európai Unió két tagállamával, Litvániával és Lengyelországgal közös határai mentén. 

A fehérorosz védelmi minisztérium Telegramon azt közölte, az ország nyugati részén lévő Hrodna és a keleti régióban lévő Homel környékén indított manőver célja a térségek védelmének megerősítése, valamint egy esetleges szükségállapot esetén történő műveletek szimulálása.

Szijjártó Péter: az ukrán elnöki hivatal vezetőjével áttekintettük a kárpátaljai magyar közösség helyzetét

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden újra telefonon egyeztetett Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével - számolt be a közösségi oldalán róla maga a magyar tárcavezető. 

A megbeszélés keretében áttekintették a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak helyzetét.

   Szijjártó Péter azt írta, az ungvári találkozójukon elhatározott közös munka folyamatban van, az akkor létrehozott közös munkacsoport újabb online tárgyalására csütörtökön kerül sor, amelyen reményei szerint előrehaladást tudnak elérni.
   Beszámolt arról is: 

áttekintették az ukrán-magyar határon zajló infrastrukturális fejlesztéseket.

 "Megállapítottuk, hogy azok jó ütemben haladnak ugyan, de határozottan szükséges a felgyorsításuk a rendkívül hosszú várakozási idők miatt kialakult méltatlan helyzetek felszámolása érdekében" - tette hozzá.


   Szijjártó Péter közösségi oldalán az is olvasható: szerdán megbeszélést folytat Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel a NATO külügyminiszteri tanácsülés keretében.

Mintegy 123 ezer ukrán menekültnek van már munkája Csehországban

Mintegy 382 ezer ukrán menekült tartózkodik jelenleg Csehországban, közülük 123 ezernek van szerződéses munkája, és 90 százalékuk keresetéből adót, nyugdíj-, illetve egészségbiztosítást fizet – közölte a cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium kedden Prágában.

„A menekültek ezzel visszaadják az államnak a nekik nyújtott segítséget” – jelentette ki sajtóértekezletén Marian Jurecka munkaügyi és népjóléti miniszter. Megjegyezte: az államkasszába így befolyó összeg ma már magasabb, mint az ukrán menekülteknek jelenleg folyósított segélyek összege.

A két évvel ezelőtti Ukrajna elleni orosz támadás után Csehország mintegy 550 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több mint 150 ezren azóta visszatértek hazájukba, illetve Nyugatra távoztak. A Csehországban maradt ukrán menekültek száma az utóbbi hónapokban már többé-kevésbé állandósult. A menekültek között többségben vannak a nők és a gyerekek. A cseh iskolákat ebben a tanévben több mint 50 ezer ukrán gyermek látogatja.

A menekülteken kívül még mintegy 250 ezer ukrán vendégmunkás is dolgozik cseh vállalatokban és intézményekben, így együttesen az ukránok alkotják jelenleg a legnagyobb nemzeti kisebbségi csoportot a 10,7 millió lakosú Csehországban.

Moiszejev tengernagyot véglegesítették az orosz hadiflotta élén

Alekszandr Moiszejev tengernagyot az orosz haditengerészet főparancsnokává nevezte ki rendelettel az orosz elnök – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az Északi Flotta új parancsnoka Konsztantyin Kabancov altengernagy, a Fekete-tengeri Flottáé pedig Szergej Pincsuk ellentengernagy lett.

Moiszejev márciusban az orosz haditengerészet megbízott főparancsnokaként vett részt hivatalos eseményeken. Elődje, Nyikolaj Jevmenov tengernagy volt, 2019 májusa óta. Moiszejev a közelmúltig az orosz Északi Flotta parancsnoka, Kabancov az Északi Flotta vezérkari főnökének első helyettese, Pincsuk pedig a Kaszpi-tengeri flottilla parancsnoka volt.

A 62 éves Moiszejev admirális 2019 óta volt az orosz Északi Flotta parancsnoka, előtte a Fekete-tengeri Flottát irányította, és az orosz vezérkar főnökhelyettesi posztját is betöltötte. A tengernagy pályafutása során kiérdemelte az Oroszország Hőse címet, két ízben pedig megkapta a Bátorságrendet és a Katonai Érdemrendet

Putyin: Moszkva el fog jutni a terrortámadás megrendelőihez

Az orosz hatóságok el fognak jutnak azokhoz, akik megrendelték a Crocus City Hall kulturális központban elkövetett terrortámadást – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a belügyminisztérium vezetőségének keddi moszkvai kibővített tanácskozásán.

Putyin arra figyelmeztetett, hogy az Oroszország ellen bevetett terrorizmus kétélű fegyver.

Fontos számunkra, hogy ne csak a közvetlen elkövetőket találjuk meg, hanem a láncolat összes láncszemét, a végső bűnös haszonélvezőit ennek az atrocitásnak. Biztosan el fogunk jutni hozzájuk

– hangsúlyozta az elnök.

Lerója kegyeletét az áldozatok előtt egy nő a Moszkva melletti Krasznogorszk Crocus City Hall kulturális és üzletközpontjánál 2024. március 28-án
Fotó: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA

A tanácskozáson Putyin a migrációs politika megközelítésének „radikális megújítására” adott utasítást, mint mondta, az orosz társadalom biztonságának érdekében. Kijelentette, hogy létre kell hozni a biometrikus adatok modern digitális adatbázisát.

A tárca a napokban fejezte be a migráció felett az állami ellenőrzést megszigorító törvénytervezet kidolgozását. Elfogadása esetén a jogszabály alapján a külföldiektől biometrikus adatokat vesznek majd, valamint évi 90 napra csökkentik az országban való tartózkodásuk maximális időtartamát.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden elmondta, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) valóban kapott készülő terrortámadásra való figyelmeztetést az Egyesült Államokból, ám a tengerentúlról származó információk túl általánosak voltak ahhoz, hogy a készülő krasznogorszki támadás valamennyi résztvevőjét azonosítani lehetett.

Az ukrán titkosszolgálatok megerősítették, hogy ők hajtották végre a tatárföldi dróntámadást

Az ukrán katonai hírszerzés és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közös különleges hadművelete volt az oroszországi Tatárföldön végrehajtott dróntámadás – erősítették meg a titkosszolgálatok kedden.

A közlés szerint egy ukrán nagyhatótávolságú drón eltalálta a nyizsnyekamszki finomító elsődleges olajfeldolgozó egységét, ami után ott tűz ütött ki. Ennek a létesítménynek a kapacitása 8 millió tonna olaj, ami Oroszország teljes éves finomításának 2,6 százaléka. Ezenkívül ez az üzem Oroszország öt legnagyobb olajfinomítójának egyike.

Nem hagyjuk abba az agresszor ország katonai infrastruktúrájának támadását, hogy egyre kevésbé tudja finanszírozni az Ukrajna elleni népirtó háborút. Továbbra is törekszünk arra, hogy minimalizáljuk az olajdollárok beáramlását az orosz katonai költségvetésbe

– közölték a titkosszolgálatok.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége közölte, hogy „az ideiglenesen megszállt” Krím félszigeten lévő Szevasztopolban felrobbantottak egy elektromos alállomást is, amely ezután működésképtelenné vált.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy sikerült hazahozni egy 17 éves fiút, akit akarata ellenére Oroszországba hurcoltak Herszonból a város orosz megszállása idején. A kormányzó hozzátette, hogy az év eleje óta a régió megszállt részéből 48 gyermeket szállítottak haza.

Az ukrán déli erők parancsnoksága arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz erők az éjjel kamikazedrónokkal támadták a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk és az ország középső részében lévő Kirovohrad megyéket. Az egyik Sahid drón eltalált egy energetikai létesítményt a kirovohradi régióban.

Az ukrán légierő a Telegramon azt írta, hogy az orosz csapatok tíz kamikazedrónt indítottak útnak Ukrajna ellen, ezek közül kilencet lelőttek.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri jelentésében kiemelte, hogy az orosz erők elkezdték aktívabban használni a légierejüket szárazföldi támadásaik fedezésére. Hozzátették, hogy az elmúlt egy napban 71 katonai összecsapás volt a teljes frontvonalon. A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 444 ezret, az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 12 orosz harckocsit, 30 tüzérségi rendszert és 22 drónt.

Orosz védelmi miniszter: meghaladta a 80 ezret az ukrán hadsereg idei vesztesége

Több mint 80 ezer embert és 14 ezer egységnyi fegyverzetet, köztük több mint 1200 harckocsit és más páncélozott harcjárművet veszített idén az ukrán hadsereg – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telefonkonferencián.

A tárcavezető szerint az év eleje óta 403 négyzetkilométernyi terület került Ukrajnában az orosz hadsereg ellenőrzése alá. Eredménytelennek nevezte az ukrán fél arra irányuló kísérleteit, hogy megvesse a lábát egyes vonalokon és állásokban.

Sojgu szerint Kijev abbéli igyekezetében, hogy meggyőzze nyugati támogatóit arról, hogy képes szembe szállni az orosz hadsereggel, megpróbálja a harci cselekményeket átvinni Oroszország területére „terrorcselekményekhez és a civilek bombázásához folyamodva”.

Fegyveres erőink aszimmetrikusan válaszolnak az ukrán fegyveresek ilyen bűncselekményeire. Márciusban nagypontosságú fegyverekkel és pilóta nélküli légi járművekkel 190 csoportos és 2 tömeges csapást hajtottunk végre Ukrajna ellen. Katonai és energetikai infrastrukturális létesítményeket értek találatok

– mondta.

SOJGU, Szergej; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Szergej Sojgu védelmi miniszter az ismeretlen katona moszkvai sírjának koszorúzási ünnepségén a honvédők napján
Fotó: Szergej Gunyejev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik

Közölte, hogy tavasszal összesen 150 ezer embert hívnak be kötelező sorkatonai szolgálatra. Azt ígértre, hogy ők nem fognak részt venni a „különleges hadműveletben”.

Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter az általa vezetett tárcának az orosz elnök részvételével tartott keddi moszkvai kibővített vezetőségi tanácskozásán egyebek között elmondta, hogy tavaly Oroszországban leleplezték az ukrán Jobboldali Szektor sejtjeinek és más szélsőséges szervezeteknek a tevékenységét. Közölte, hogy a háború kezdete óta 438 olyan személyt azonosítottak, aki részt vett közigazgatási épületek elleni támadásokban, köztük sorozóbizottságok épületeinek, valamint vasúti létesítményeknek a felgyújtásában.

Elmondta, hogy az orosz fegyveres erők lejáratásának 124 esetben vetett véget a belügyminisztérium, és hogy a tárca a tömegtájékoztatási és távközlési felügyelettel (Roszkomnadzor) együttműködve korlátozta a hozzáférést több mint 12 ezer olyan weboldalhoz, amely hamis információkat közölt az orosz hadseregről és más tiltott anyagokat adott közre.

Dróntámadás ért tatárföldi létesítményeket

Első alkalommal érte a háború folyamán ukrán dróntámadás az Oroszországhoz tartozó Tatárföldet – közölte kedden a köztársaság vezetőjének hivatala.

Rusztam Minnyihanov szerint a támadás célpontjai Jelabugában és Nyizsnyekamszkban lévő üzemek voltak, de miatta a termelés sehol sem állt le.

A RIA Novosztyi hírügynökség az írta, hogy három drón repült be a tatárföldi légtérbe, a nyizsnyekamszki olajfinomítót, valamint a jelabugai különleges övezetet és az ottani műszaki egyetemet támadva. A Kommerszant című lap szabadon elérhető forrásokra hivatkozva megemlítette, hogy Jelabugában drónokat szerelnek össze.

Jelabuga városban heten sebesültek meg, a helyi mentőszolgálat szerint mindannyian a helyi műszaki egyetem hallgatói. Egyikük állapota sem súlyos, de közülük hármat bent tartottak a kórházban megfigyelésre. A TASZSZ hírügynökség azt jelentette, hogy három kollégiumi épület ablakai betörtek.

Ramil Mullin, Nyizsnyekamszk polgármestere a TASZSZ-nak azt mondta, hogy a helyi olajfinomítót támadó drónt az üzem légvédelmi rendszere semlegesítette, így senki és semmi nem sérült meg. A RIA Novosztyi a mentőszolgálatra hivatkozva arról számolt be, hogy a támadás következtében tűz ütött ki a Taneko üzemben, amelyet azonban 20 perc alatt eloltottak.

Németország 180 ezer tüzérségi lőszert küld Ukrajnának

Németország 180 ezer tüzérségi lőszert küld Ukrajnának, összesen 576 millió euró (227 milliárd forint ) értékben – jelentette be kedden a német védelmi tárca.

Berlin a Csehország által indított azon kezdeményezés keretében küld lőszert Ukrajnának, amely a világ különböző országaiból beszerzett mintegy 800 ezer lőszer finanszírozását biztosítaná Ukrajna számára

 – tette hozzá a tárca. A kezdeményezésben eddig összegyűlt lőszermennyiségnek eddig 40 százalékát adta Berlin.

Oroszország ukrajnai háborúja jelenlegi szakaszában az ukrán hadsereg egyik legnagyobb nehézségét a lőszerhiány jelenti, a szemben álló felek ugyanis egyre intenzívebben ágyúzzák egymást a mintegy ezer kilométer hosszú fronton.

Márciusban Boris Pistorius német védelmi miniszter 478 millió eurónyi (188,4 milliárd forint), a cseh kezdeményezéstől független segélyszállítmányt jelentett be Ukrajna javára, a tárca szóvivője pedig ezzel kapcsolatban kedden rámutatott arra, hogy így a Kijevnek szánt berlini adományok összértéke meghaladja az egymilliárd eurót.

Az olimpia szervezői mégis kizárnák az oroszbarát sportolókat?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezetője, Thomas Bach elismerte, hogy a bizottság arra kérte az ukránokat, hogy figyeljék az orosz sportolók háborúpárti, hazafias kijelentéseit az interneten, hogy megakadályozzák részvételüket a közelgő párizsi olimpián.

Ha egy sportoló valahol ilyen nyilatkozat tesz, nem vehet részt a játékokon.

A NOB lehetővé tette, hogy az oroszok egyénileg semleges státuszban, számos kritérium betartása mellett vegyenek részt a játékokon, amelyeket július 26. és augusztus 11. között rendeznek Párizsban. A semleges sportolók számára külön zászlót és himnuszt hagytak jóvá.

Ortodox ikonokba és egyházi kegytárgyakba rejtett bombákat foglaltak le

Az FSZB korábban arról számolt be, hogy a vámosokkal közösen leállították a külföldi gyártmányú, ortodox ikonokba és egyházi kegytárgyakba rejtett robbanóanyagok behozatalát az Orosz Föderációba Ukrajnából az uniós országokon keresztül. A rakományt a lett határon, Peszkov régióban található ellenőrzőponton foglalták le.

Illusztráció/ Krisztus-ikont érint meg egy lány a szkopjei Szent Kelemen-templomban az ortodox nagypénteken, 2019. április 26-án
Fotó: Georgi Licovszki / Forrás: MTI/EPA

A lefoglalt ikonok hexogént tartalmaztak, amely egy ötemeletes épület felrobbantásához elegendő robbanóanyag.

Összességében az Ukrajna – Románia – Magyarország – Szlovákia – Lengyelország – Litvánia – Lettország – Oroszország útvonalon közlekedő rakományból 27 darab, ikonokba rejtett és használatra kész robbanószerkezet, 70 kilogramm robbanóanyag és 91 elektromos detonátor került elő – írta a RIA Novosztyi.

Csaknem nyolcezer gyermeket telepítettek ki a belgorodi régióból

A belgorodi régió határ menti területeiről csaknem nyolcezer gyermek tartózkodik már Oroszország más régióiban – mondta Vjacseszlav Gladkov, Belgorod régió kormányzója. 

Korábban a kormányzó elmondta, hogy döntés született arról, hogy mintegy 9 ezer gyermeket Oroszország más régióiba telepítsenek át a bombázások és rakétatámadások miatt. 

Egyelőre három hétre tervezik a kitelepítést, de szükség esetén ez az időszak nyárig meghosszabbítható. A belgorodi régió oktatási minisztériuma szerint ezen felül meg kell fontolni körülbelül 1,5 ezer további gyermek kitelepítésének kérdését.

Kijev majdnem befejezte a védelmi vonalak építését Kupjanszk térségében

Kijev majdnem befejezte a védelmi vonalak építését Kupjanszk térségében – mondta Andrej Marochko nyugalmazott LPR alezredes a RIA Novosztyinak.

A kupjanszki régióban található ukrán egyetem erődítményeinek, árkainak, aknamezőinek és egyéb védelmi munkálatainak tanulmányozásakor megállapítottuk, hogy ezek a munkálatok befejeződtek, vagy legalábbis a végső szakaszban járnak

– mondta Marochko saját forrásaira hivatkozva.

Fehéroroszország hadgyakorlatot kezdett az Európai Unióval és Ukrajnával közös határainál

Fehéroroszország kedden háromnapos hadgyakorlatot kezdett az Ukrajnával, valamint az Európai Unió két tagállamával, Litvániával és Lengyelországgal közös határai mentén.

A fehérorosz védelmi minisztérium a Telegramon azt közölte, az ország nyugati részén lévő Hrodna és a keleti régióban lévő Homel környékén indított manőver célja a térségek védelmének megerősítése, valamint egy esetleges szükségállapot esetén történő műveletek szimulálása.

Kínának világosan kell beszélnie

Franciaország vezető diplomatája azt mondta, Kínának világosan kell beszélnie Oroszországgal az ukrajnai háború miatt. 

Elvárjuk, hogy Kína nagyon világos üzeneteket küldjön Oroszországnak. Meggyőződésünk, hogy nem lesz tartós béke, ha nem tárgyalják meg az ukránokkal. Nem lesz biztonság az európaiak számára, ha nincs béke a nemzetközi joggal összhangban

 – mondta Emmanuel Macron külügyminisztere, Stéphane Séjourné, miután Pekingben találkozott kínai kollégájával, Wang Yi-vel. 

Letartóztatásban marad

Az orosz bíróság meghosszabbította Alsu Kurmasheva amerikai-orosz újságíró előzetes letartóztatását, akit 15 év börtön fenyeget „hamis információk” terjesztése miatt.

2022-ben Kurmasheva könyvet szerkesztett „Nemet mondva a háborúra” címmel – ez interjúk és történetek gyűjteménye oroszoktól, akik ellenezték Moszkva Ukrajna elleni hadjáratát. 

Munkaadója „felháborítónak” nevezte a bebörtönzését, és azt mondta, hogy „egyszerűen azért zárták be, mert amerikai útlevéllel rendelkezik.

Alszu Kurmaseva, az amerikai kormány finanszírozta Szabad Európa Rádió tatárországi és baskíriai részlegének szerkesztője a vádlottak üvegkabinjában, a Szovetszkij kerületi bíróságon tartott meghallgatásán a tatárföldi fővárosban, Kazanyban 2024. április 1-jén MTI/AP

Autóbomba robbant

Egy Moszkva által kinevezett kormánytisztviselő meghalt hétfőn egy autóba rejtett bombától az orosz ellenőrzés alatt álló területen Ukrajna keleti részén, Luhanszk régiójában – közölték a helyi hatóságok.

Az orosz nyomozóbizottság súlyos bűncselekményeket vizsgáló helyi szervezete azt közölte, hogy egy állami oktatási ügynökség helyettes vezetője halt meg.

Milliós export

Ukrajna tengeri exportja márciusban elérte a 11,8 millió tonnát – közölte az ország gazdasági minisztere, Julia Szviridenko. Ukrajna több mint két éve felülmúlja a várakozásokat erős gabonaexportjával.

Küszöbön a szavazás

Az amerikai képviselőház elnöke szerint küszöbön állhat az Ukrajna finanszírozásáról szóló szavazás. Mike Johnson „fontos újításokról” beszélt egy lehetséges ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatban a Fox News Sunday Night in America című műsorában Trey Gowdyval adott interjújában, és azt javasolta, hogy hamarosan szavazásra kerüljön egy önálló törvényjavaslat, miután a Kongresszus visszatér a húsvéti szünetről, április 9-én.

Nem fenyeget összeomlás

A közelmúltban végrehajtott orosz támadások jelentős károkat okoztak az ukrán villamosenergia-rendszerben, de a teljes összeomlás nem valószínű – mondta az Ukrenergo ukrán nemzeti hálózati társaság vezetője.  

Március 22. óta az orosz erők szinte naponta támadják az ukrán hő- és vízerőműveket, valamint főhálózatokat, ami az ország számos régiójában áramszünetekhez vezetett. „Az oroszok célja az, hogy áramszüneteket érjenek el néhány nagy ukrán városban, mi pedig azon dolgozunk, hogy ezt megakadályozzuk” – mondta Volodimir Kudrickij a Reutersnek.

Lelőtték egymás drónjait

Oroszország és Ukrajna is azt állította, hogy hétfőn lelőtték egymás drónjait a Fekete-tenger felett. Az orosz védelmi minisztérium a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt közölte, hogy légvédelmi egységei hat ukrán drónt fogtak el, amelyek „terrortámadást” próbáltak végrehajtani. Az ukrán légierő szóvivője, Ilja Jevlasz a nemzeti televíziónak azt mondta, hogy az ukrán erők lelőttek egy orosz „Forpost” drónt, amelyet Moszkva fegyvertárának egyik legkifinomultabb és legköltségesebb gépének minősített.

Az ukrán 22. gépesített dandár katonái egy Poseidon H10-es közepes hatótávolságú drónt készülnek indítani a kelet-ukrajnai Bahmut település közelében húzódó frontvonalnál 2024. március 26-án
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP

Drónok háborúja

„Nyilvánvaló, hogy ebben a háborúban a drónok lesznek az egyik döntő tényező a győzelemhez, és ennek ukrán tényezőnek kell lennie, ukrán drónoknak, ukrán győzelemnek, ami azt jelenti, hogy egyre hatékonyabb ukrán drónokra van szükségünk” – mondta napi videójában Volodimir Zelenszkij. Az ukrán államfő szerint minden állami forrás és eszköz adott ahhoz, hogy a védelmi ipar a szükséges számban biztosítsa a harctéri igényekhez leginkább illeszkedő drónokat.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóiroda

„Csak Ukrajnával a szövetségben számíthat valódi biztonságra Európa” – mondta az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint az idei év kimagasló fontosságú lesz a katonai szervezet és Ukrajna kapcsolatában.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. április 1-én az ukrán-magyar határszakaszon 4414 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8727 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt hétfőn:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában