Ukrán válság

2023.07.10. 06:03

A puccs után találkozott a Wagner vezér Prigozsin és Putyin

502. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport vezetője elhagyja a csapatai által megszállt Don menti Rosztovot

Forrás: STRINGER

Fotó: Anadolu Agency via AFP

Ausztrália katonai repülőgépet és katonákat küld Németországba

Ausztrália Németországban állomásoztatott katonai repülőgéppel és egy legfeljebb százfős katonai és civil kontingenssel veszi ki részét Ukrajna katonai és humanitárius szállítmányokkal való ellátásából - jelentette be hétfőn Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Berlinben német hivatali partnerével, Olaf Scholz-cal tartott megbeszélését követően.

Az E-7A Wedgetail (egy átalakított Boeing 737) légtérellenőrző repülőgép feladata lesz egyebek között felügyelni az Ukrajnának szánt segélyek multinacionális logisztikai csomópontjait. Az elkövetkezendő hat hónapban Németországban állomásoztatott, 7040 kilométer hatótávolságú gép az európai légtérben fog járőrözni.

Albanese hangsúlyozta, mindez mutatja, hogy "Ausztrália a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásáért száll síkra". Úgy fogalmazott, hogy jelentős hozzájárulásról van szó, és megköszönte Németországnak, hogy fogadja az ausztrál kontingenst.

Scholz jó és figyelemreméltó lépésnek nevezte Canberra döntését. Hozzátette, hogy ez a jelentős ausztrál támogatás nagyon fontos Ukrajnának.

Orosz külügy: a kijevi vezetés megerősítette a terrorista módszerek melletti elkötelezettségét

A kijevi vezetés megerősítette a terrorista módszerek melletti elkötelezettségét azzal, hogy elismerte felelősségét a Krími-híd elleni tavaly októberi támadásban – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium az MTI híre alapján.

A kijevi rezsim nemrég hivatalosan is vállalta a felelősséget a 2022. október 8-án elkövetett terrortámadásért a hídon, aminek következtében civilek vesztették életüket, megerősítve ezzel elkötelezettségét a terrorista módszerek mellett, és megmutatta, hogy semmiben sem különbözik a legvisszataszítóbb neonáci formációktól

 – olvasható az orosz diplomácia állásfoglalásában.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy felelősségre fogják vonni a bűnösöket, és az orosz erők válasza sem marad el, 

a különleges katonai művelet keretében el fogják hárítani azokat a veszélyeket, amelyek ukrán területről fenyegetik Oroszország és az orosz állampolgárok biztonságát.

 

Bahmuti magaslatokról lövik a várost az ukránok – videó

Videók jelentek meg arról, ahogy az ukránok próbálják kikergetni az oroszokat a városból, írja a Mandiner.

A magyarok 73 százaléka a kocsmákban fog inni Ukrajna győzelmére

Sándor Fegyir magyar nemzetiségű ukrán katona szerint a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a magyar-ukrán viszonyok rendezésének a háború megnyerése. Az egyetemi tanárból lett ukrán frontkatona, Ukrajna kijelölt magyarországi nagykövete, Sándor Fegyir interjút adott az Ukrinformnak, amit a Mandiner szemlézett.
 

A Kremlben találkozott Putyin és Prigozsin

A Mandiner a Kreml közlésére hivatkozva írja azt, hogy a Wagner csoport lázadási kísérlete után találkozott egymással a magánhadsereg vezetője és az orosz elnök. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének közlése szerint minderre ráadásul a Kreml falai között került sor, amikor Putyin 30-35 meghívott katonai parancsnokkal tartott közös értekezletet.

 

A török uniós csatlakozást szabta feltételül Erdogan

Törökország több mint 50 éve várakozik az Európai Unió kapuinál, miközben immár csaknem az összes NATO-ország tagja az EU-nak - emlékeztetett az államfő.


Két drónt lőttek le a Krímben

Két drónt lőttek le a krími Kirov körzetben július 9-én, vasárnap este. Erről a Shot nevű Telegram-csatorna számolt be.

Információik szerint a drónokat helyi idő szerint tizenegy óra elején semmisítették meg a félsziget keleti részén. A drónok roncsait az operatív szolgálatok keresik, a történtek részleteinek tisztázása folyamatban van.

Az előzetes jelentések szerint senki sem sérült meg, és a szakemberek a helyszínen sem regisztráltak sérüléseket.

Korábban egy orosz légvédelmi rendszer lelőtt egy cirkálórakétát Kercs közelében. Az incidens következtében senki sem sérült meg, és károkat sem jegyeztek fel. Az ukrán támadási kísérlet miatt a Kercs közelében lévő infrastruktúrát támadta meg Ukrajna, a krími hídon átmenetileg leállt a forgalom.

Az orosz rakétahajók drónokkal lesznek felfegyverkezve

Az orosz haditengerészet összes kis rakétás hajóját idővel légi és tengeri drónokkal fogják felfegyverezni - mondta Renat Mistakhov, az Ak Bars Shipbuilding Corporation vezérigazgatója a RIA Novosztyinak.

"A drónok az új hajókon egymás mellett lesznek elhelyezve, indíthatók és felemelhetők lesznek. Intelligens módon a drónokat a hajó mozgása közben kell leereszteni. A hajókon már megépültek a drónok elhelyezésére szolgáló helyiségek. Természetesen ezeket át kell majd alakítani, de ott vannak: elhelyezésre, kiképzésre és indításra" - mondta Mistakhov.

Kijev sikertelen támadása

Kijev július 9-én sikertelenül próbált meg S-200-as rakétákkal támadni krími, rosztovi és kalugai célpontokat. Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy az összes rakétát megsemmisítették. Áldozatok nem voltak, károk nem keletkeztek – írja a TASZSZ.

Ukrajna előretört Bahmut déli részén

Az ukrán erők "határozott előrenyomulást" regisztráltak a keleti Bahmut város déli részén - közölte Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes.

Maliar egy Telegram-posztban azt mondta, hogy az északi szárnyon nem történt pozícióváltozás. További részleteket nem közölt – írja a The Guardian.

Ukrán katona 155 mm-es önjáró löveggel tüzel orosz állásokra a Donyecki területen fekvő kelet-ukrajnai Bahmut közelében 2023. július 7-én
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Oroszország Zaporizzsját bombázta, többen meghaltak

Négyen meghaltak és 11-en megsérültek, miután Oroszország bombázta az ukrajnai Zaporizzsja régióban található Orikhiv egyik lakónegyedét humanitárius segélyosztás közben - közölte a Reuters hírügynökség hétfőn a régió kormányzója.

Jurij Malasko elmondta, hogy a meggyilkoltak között három nő és egy férfi volt, mindannyian 40 év körüliek. Hozzátette, Oroszország 36 célzott csapást mért a Zaporizzsja régió 10 településére.

Az állításokat független módon nem ellenőrizték.

Kritikus infrastruktúrát aknáznak alá az oroszok Melitopolban

Az orosz erők megkezdték a kritikus infrastruktúra aláaknázását Zaporizzsja megye megszállt részein, amivel veszélyezteti a megszállt területek lakóit – jelentette Ivan Fedorov Melitopol polgármestere a Telegramon.

Azt írta, hogy az oroszok elaknásítottak egy vízvezetéket, amely ivóvízzel látja el a várost. Elmondása szerint az elektromos hálózatokat is aláaknázták, így a város áramellátása is sebezhetővé vált.

Fedorov azt is állította, hogy az orosz csapatok folytatják robbanóanyagokat helyeznek el a zaporizzsjai atomerőmű műszaki és géptermeiben.

Személyes találkozóval tartják meg a jövő havi BRICS-csúcsot

Dél-Afrika elnöke, Cyril Ramaphosa azt mondta, hogy a jövő havi BRICS-csúcstalálkozót, amelyre Vlagyimir Putyin orosz elnök is meghívást kapott, nem online formában, hanem személyes részvétellel rendezik meg, annak ellenére, hogy az orosz vezető ellen elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság. "A csúcs előkészítése folyamatban van, és befejezzük a formátumról szóló megbeszéléseinket" – mondta Ramaphosa a kormányzó ANC konferenciájának küszöbén.

Dél-Afrika tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, így elvileg kötelessége letartóztatni Putyin orosz elnököt, ha az országba belép. Hónapok óta vitatéma Dél-Afrikában, hogy ezt a lépést megteszik-e vagy sem. Elemzők szerint Putyin maga oldhatja meg a problémát a legegyszerűbben azzal, ha valamilyen kibúvót találva ő maga csak online vesz részt a megbeszélésen.

A BRICS a Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika angol nevének kezdőbetűiből alkotott mozaikszó. A BRICS-országok a föld teljes lakosságának 40%-át, a világ GDP-jének 20%-át képviselik.

Biden beismerte: nincs elég lőszerük

Interjút adott a CNN-nek Joe Biden amerikai elnök, amelyben arról beszélt, hogy az USA fogytán van a 155 mm-es lőszereknek, ezért „átmenetileg” Amerika kazettás bombákat küld Ukrajnának - számol be róla a Magyar Nemzet

Ez a lőszerek háborúja, az ukránok lassan kifogynak belőle, és mi is fogytán vagyunk

− fogalmazott. Mint mondta: „Megfogadtam a védelmi minisztérium ajánlását, és amíg nem töltjük fel raktárainkat 155-ös lőszerekkel, addig kazettás bombákat küldünk Ukrajnának”.

BIDEN, Joe
Joe Biden amerikai elnök (b) a londoni Stansted repülőtérre érkezik 2023. július 9-én
Fotó: Susan Walsh / Forrás: MTI/AP

Biden kijelentéseit zavarodottság és felháborodás követte a közösségi oldalakon. Nem értik a szakértők, hogy miért beszélt Biden egy országos tévéinterjúban a gyengeségeikről, amit bárki − köztük az ellenségeik − is láthat.

A Fehér Ház egyik tisztviselője ugyanakkor cáfolta Biden megjegyzését és elmondta, hogy a katonaságnak különleges követelményeknek kell megfelelnie, és minden keményen szabályozva is van, így annak is, hogy mennyi lőszerük van, hiszen felkészültnek kell lenniük bármilyen váratlan katonai konfliktusra, nem fogyhatnak ki azokból.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Sufniban készül Ukrajna olcsó, nagy hatótávolságú bombája

Egy Kijev melletti ipartelepen már tesztelik egy ukrán mérnökcsoport kreálmányát, a Trembita névre keresztelt "néprakétát". A hatótávolsága 140 km, 25 kg robbanóanyagot képes szállítani, és gázolajjal vagy benzinnel működik. 30 liternyi üzemanyaggal 30 percig képes repülni.

A hosszú alpesi kürtről elnevezett Trembita olcsó. Körülbelül 3000 dollárba kerül a rakéta megépítése, és további 7000 dollárba kerül a modern navigációs rendszerrel való felszerelése, ráadásul egy autó csomagtartójában is szállítható. Az ára töredéke az orosz hiperszonikus és cirkálórakéták, a Kinzsal és a Kalibr költségeinek, amelyek becslések szerint egyenként 1-2 millió dollárba kerülnek.

Ukrajna elismerte a kercsi híd elleni támadást

Ukrajna a jelek szerint elismeri a felelősséget a Krím-félszigetre vezető híd elleni tavalyi támadásért.

A kercsi hídon tavaly októberben történt robbanás, és Kijev mindeddig tagadta, hogy ő állna a támadás hátterében – bár ez nyílt titoknak tűnt.

Hanna Maliar ukrán védelmi miniszter-helyettes a Telegramon most azt mondta, hogy a hidat "az oroszok logisztikájának megszakítása érdekében" vették célba.

Több mint 170 civil halt meg Kijevben

170-nél is több civilt öltek meg az orosz támadások Ukrajna fővárosában 

– közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. 

Az invázió kezdete óta több mint 400 lakóépület semmisült meg

– tette hozzá.

Kijevet többször is orosz rakéták vették célba, a légitámadások többsége váratlanul, előzmények nélkül történt.

Moszkva eredetileg az ukrán főváros elfoglalását tervezte inváziója kezdetén, de nem járt sikerrel.

Orosz támadásokban megrongálódott ház az ukrán főváros, Kijev közelében fekvő Irpiny egyik lakónegyedében 2023. július 7-én
Fotó: Jae C. Hong / Forrás: MTI/AP

Az ukrán elnök az atomfegyverekről

Az ABC News-nak adott interjúban Zelenszkijt a fehéroroszországi atomfegyverek lehetőségéről és a Wagner-csoport ottani tevékenységének kockázatáról is kérdezték. Az ukrán elnök azt mondta, kételkedik abban, hogy Putyin nukleáris fegyvert alkalmazna, és nem tart Wagner-támadástól Fehéroroszország felől. Sokkal inkább azt hangsúlyozta, hogy a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner-lázadás az orosz diktátor gyengeségéről árulkodik. "Van egy jel arra, hogy Oroszországban újabb lázadás, forradalom történhet" - mondta.

Zelenszkij nem érez nyomást a támadások felgyorsítására

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC Newsnak adott interjúban azt mondta, hogy nem érez nyomást az ellentámadás tempójának felgyorsítására. "Ma a kezdeményezés a mi oldalunkon áll" – fogalmazott. Nem vitatta azokat a híreket, amelyek szerint az ellentámadás kulcsfontosságú célja a krími határ elérése és Putyin tárgyalásokba taszítása. Azt mondta, hogy amint az ukrán erők elérik ezt a pontot, "nagyon valószínű, hogy Putyin kénytelen lesz párbeszédet keresni a civilizált világgal".

Melitopol és Berdjanszk felé tartanak az ukránok

A vezérkar tájékoztatása szerint az ukrán erők két irányba nyomultak előre Zaporizzsja délkeleti régiójában, Melitopol és Berdjanszk felé. A régió nagy része jelenleg Oroszország birtokában van, Melitopol városa pedig az elsők között került Moszkva kezébe az invázió kezdetekor.

Ukrajna a jelek szerint tett némi előrelépést ellentámadásának kezdete óta, de úgy gondolják, hogy a vártnál lassabban halad.

Ukrán 155 mm-es önjáró löveg tüzel orosz állásokra a Donyecki területen fekvő kelet-ukrajnai Bahmut közelében 2023. július 7-én
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Oroszország üzent a törököknek

Szergej Lavrov telefonon tárgyalt Hakan Fidan török külügyminiszterrel vasárnap - írja a Mandiner. Az orosz külügyminiszter arra hívta fel török kollégája figyelmét, hogy Moszkva nem nézi jó szemmel, hogy Ukrajnát fegyveresen támogatják. 

Ha ez így megy tovább, annak megsemmisítő következményei lehetnek Törökországra nézve

– idézi Lavrov szavait az orosz RIA Novosztyi.

Kifütyülték a fehérorosz teniszezőt Wimbledonban

Az ukrán Elina Szvitolina és a fehérorosz Victoria Azarenka egymás ellen játszott negyeddöntőt vasárnap este a wimbledoni teniszbajnokságon.

A közönség túlnyomórészt Szvitolina mögött volt végig, és fülsiketítő üvöltést produkált, amikor 2:1 arányban győzelmet aratott. Szvitolinát korábban kifütyülték a francia nyílt teniszbajnokságon, mert nem volt hajlandó kezet fogni orosz és fehérorosz ellenfelekkel.

Azarenka a meccs végén meg sem próbált kezet fogni ukrán ellenfelével, ehelyett egy intéssel ismerte el Szvitolina győzelmét, miközben elhagyta a pályát. Ezúttal ő kapott hangos füttyszót. Valószínűleg a nézők elégedetlenek voltak a fehérorosz mozdulatával.

A demokraták sem egységesek a kazettás bombák ügyében

Számos amerikai politikus aggodalmának adott hangot a kazettás bombák Ukrajnába szállításának ügyében. Tim Kaine demokrata szenátor és Barbara Lee képviselő is felszólalt. Kaine azt mondta, hogy "valódi kétségei vannak", mert ez arra ösztönözhet más országokat, hogy megkerüljék a lőszert tiltó nemzetközi egyezményt. "Ez zöld utat adhat más nemzeteknek is, hogy valami mást csináljanak" - mondta a Fox Newsnak. Ugyanakkor elismerte, hogy Biden elnök "küzdött a kockázatokkal". "Nem fogják használni ezeket a lőszereket orosz civilek ellen" - mondta Kaine.

Barbara Lee szerint soha nem szabad kazettás bombákat használni, mert az átlép egy határt, amivel az Egyesült Államok elveszti "erkölcsi vezető szerepét".

A Fehér Ház megvédte a döntést, és kijelentette, hogy ez szükséges Ukrajna ellentámadásához.

Nagy-Britanniába érkezett az amerikai elnök

Nagy-Britanniába érkezett Joe Biden amerikai elnök, akit hétfőn fogad Rishi Sunak brit miniszterelnök és III. Károly király.

Joe Biden londoni érkezése előtt ritkán tapasztalható feszültség alakult ki a két szövetséges között, miután az Egyesült Államok pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, és a csomagban ezúttal kazettás bombák is szerepelnek.

Az ENSZ 2008-ban betiltotta az ilyen típusú fegyverek használatát, és az erről szóló egyezményhez 123 ország csatlakozott, köztük Nagy-Britannia.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. július 9-én az ukrán-magyar határszakaszon 6742 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7094 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában