Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a békéhez erő kell

A nemzeti kormánynak mindig is Magyarország biztonsága az első, az utóbbi években a migráció, a járvány és most a háború is egyértelművé tette, hogy a biztonságot és a honvédelmet meg kell erősíteni – nyilatkozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Mandinernek. A honvédelmi miniszter kiemelte: a magyar kormány előrelátóan már évekkel ezelőtt megkezdte ezt a munkát, így nem háború idején kell nekilátni a hadsereg modernizációjának.

– Folytatódik a lepusztult szovjet haditechnika lecserélése hatékony és korszerű eszközökre. Ehhez megvan a szükséges forrás, hiszen jövőre elérjük a GDP-arányosan kétszázalékos költségvetési ráfordítási szintet, és a következő években is fenntartjuk.

Minderre a garanciát a kormány döntése nyomán létrejövő honvédelmi alap jelenti – hangsúlyozta a tárcavezető.

Mint Szalay-Bobrovniczky jelezte, a magyar történelem során mindig küzdeni kellett a szuverenitásunkért. Továbbá hangsúlyozta, hogy hosszú idő óta először erős szövetségi rendszerek részeként, de teljes nemzeti önállósággal saját, nemzeti stratégiát követhetünk, aminek alappillére és garanciája egy önkéntes alapon szervezett, jól felszerelt és kiképzett, nagy létszámú, magabiztos és ütőképes, tekintélyt parancsoló magyar nemzeti haderő.

– NATO-tagságunk önmagában nem elegendő. Ez egy védelmi szövetség, annak is kell maradnia, ám hangsúlyosan nemzeti erők felajánlásaiból működik

– jegyezte meg.

A miniszter véleménye, hogy el kel érni, hogy a kifutó és elavult eszközök helyett minél hamarabb modern és minden irányú kihívásra reagálni képes, nagy elrettentő erejű haderőnk legyen. Példaként említette, hogy a német Leopard harckocsik folyamatosan érkeznek, kezdődik a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek gyártása és rendszerbe állítása.

A sorkötelezettségre vonatkozó kérdésre a miniszter egyértelműen kijelentette: a magyar hadsereg békeidőben önkéntes alapon szerveződik. (Vagyis szó sincs a sorkötelezettség visszaállításáról.)

Kifejtette:

– Kimagasló színvonalú egyéni felszereléssel ellátott, jól kiképzett hivatásos és tartalékos katonákra van szükség. Olyan magyar fiatalokra, akik hivatásként és nem munkakörként tekintenek a haza fegyveres szolgálatára. Az a célom, hogy amíg a Magyar Honvédség állományában vannak, addig nagy megbecsülésben részesüljenek a fizikai és szellemi terheléssel járó, kockázatokat is hordozó szolgálatukért – fogalmazott  Szalay-Bobrovniczky.

– Ez nem Magyarország háborúja, mi ebből ki fogunk maradni. A béke pártján állunk, arra törekszünk, hogy a vérontást végre hagyják abba, és induljanak meg a tárgyalások

– jelentette ki az orosz–ukrán háborúról szólva a miniszter. Jelezte, hogy tudják, ki az agresszor a háborúban, és azt is tudják, hogy szövetségi rendszerünk miatt és emberiességből a megtámadott oldalán a helyünk.

– A háború kitörésekor félretettük a kárpátaljai magyarok jogos védelme miatt kialakult feszültséget, és az ukrán menekültek mellé álltunk történelmünk legnagyobb humanitárius akciója során

– emlékeztetett.

Az interjút a Mandinerben ITT olvashatja el. 

Borítókép: Földházi Árpád/Mandiner