2019.04.04. 17:30
A Zenthe Szalonban mutatták be az új színházi épület előzetes terveit
Szimbolikus jelentése is van annak, hogy a városban építendő új színház terveiről éppen március 27-én délután került sor egy megbeszélésre a Fő téri Zenthe Szalonban. Akkor volt ugyanis az egész világon ünnepelt színházi világnap, másrészt a Zenthe Ferenc Színház aznap este tartotta új bemutatóját: A. Ny. Osztrovszkij az Erdő című vígjátékát vitte színre.
Zombor Gábor építész egyelőre szűk körben ismertette az új, salgótarjáni színházi létesítmény több variációra épülő terveit
Forrás: N.M.H.
Fotó: Ladóczki Balázs
Simon Lajos, a társulat igazgatója kiemelte a Zenthe Ferenc Színház hétéves történetének főbb csomópontjait. Ezek sorában előkelő helyen említette a kiemelt előadó-művészeti szervezet cím elnyerését, amely az eddigi eredményeik elismerését jelenti, azonban ez nagy felelősséggel, további követelmények teljesítésével is jár. Ezeket pedig nehéz a jelenlegi feltételek között teljesíteni és joggal merül fel egy új, kifejezetten színházi célú épület építése, amelyhez ösztönzést jelent a modern városok kormányzati program is.
Mármint amivel a 2012-ben létrejött Zenthe Ferenc Színház többszörös áttétellel rendelkezik. A mai társulat vezetőinek jó része ugyanis azon az úton indult el, amelynek kezdete a 19. század végéig vezethető vissza: 1887-ben alakult meg az Acélgyári Olvasónak nevezett intézményben a színjátszó csoport, az 1940-es évek közepén alakult későbbi Petőfi. A kortársak és az elmúlt évtizedekben aktívan működött öntevékeny, műkedvelő társulatok szintén őrizték az örökséget. A színház közvetlen elődjének a 2000-es évek eleji Vertich Színpadstúdió tekinthető.
Zombor Gábor építész, a Debreceni Egyetem oktatója – aki a Váci Dunakanyar Színház átalakítása, felújítása ismerkedett meg a salgótarjáni színház képviselőivel – és stábja sok helyi beszélgetés, a lehetséges helyszínekkel való ismerkedés alapján készítette el és mutatta be az előzetes terveket. Ezek egyike a jelenleg SZMT-székház néven emlegetett Fő téri épület helyére képzeli el a színházi épületet, de nagyobb realitása van a mai városközpont déli irányú meghosszabbításával – a jelenleg magántulajdonban lévő – egykori öblösüveggyár helyére építendő létesítménynek. Ennek is két variációja lehetséges: egy teljesen új épület megépítése, illetve a régi gyárból megmaradt huta átépítése. Természetesen mindkét esetben sokfunkciós kulturális intézményről lenne szó, amit egy ugyancsak többcélúan hasznosítható terek, zöldterületek, látnivalók vennének körül.
A jelenlévők – színházi szakemberek, színházbarátok – természetesen már a ténynek, hogy napirenden van az építés, is örülnek – az üveggyári változatot tartották szimpatikusabbnak. A városfejlesztés keretében megvalósítandó építkezés terveit – mint a szintén megszólalt Dániel Zoltán alpolgármester is kifejtette – a lehetőségeihez mérten a megyei jogú város önkormányzata is támogatja.