Akár hárommilliós bírság is várhat arra, aki nem a szabály szerint égeti a leveleket

Javában zajlanak az őszi kerti munkák, amelynek egyik jellemzője az elszáradt és lehullott növényi részek eltávolítása.

A szabadtéri tüzek megelőzése, és nem utolsósorban egy esetlegesen kiszabott komoly összegű bírság megelőzésének érdekében nagyon fontos néhány szabály ismerete.

– Ha valaki megszegi a tűzvédelmi szabályt, s ezzel tüzet idéz elő, az oltási tevékenységben pedig a tűzoltóság beavatkozása is szükséges, a büntetés összege kétszázezer forinttól akár hárommillióig is terjedhet. A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén a tűzvédelmi hatóság mérlegeli a cselekmény súlyosságát és következményeit a felelős személlyel szemben, majd ennek tudatában szabja ki a bírságot. A komoly büntetési összegek kivédése érdekében tehát elengedhetetlen a felelősségteljes viselkedés. Ha az önkormányzati rendelet ­engedélyezi a tűzgyújtást, akkor nagyon fontos, hogy a tüzet soha ne hagyjuk őrizetlenül és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték azonnal gondoskodni kell annak eloltásáról – hívta fel a figyelmet Angyal Eszter, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

– A 2015 márciusában hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat minden magyar állampolgár, gazdasági szervezet, önkormányzat, állami vállalat és civil szereplő számára jelentős változásokat hozott. Az egyik, és jelenleg legaktuálisabb szabály, hogy tilos a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése. Ettől eltérően egy-egy település önkormányzati rendeletében pontosan meghatározhatja az égetést engedélyező időszakot, esetleg napot vagy hetet, illetve azon belül esetenként további pontos időintervallumot. Az önkormányzati rendelet tartalmát mindenki a saját településének vonatkozásában szükséges, hogy megismerje, majd ennek tudatában lehetséges a további cselekedet – mondta lapunknak Angyal Eszter.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője hozzátette: sokan a kerti hulladékoktól és az avartól való megszabadulás céljára az égetést választják, mit sem törődve annak egészség- és környezetkárosító hatásával, valamint egy nagyobb kiterjedésű szabadtéri tűz keletkezésének lehetőségével. Alternatívaként az égetés helyett a legcélszerűbb a komposztálás, ami a környezetvédelem szempontjából is jó megoldást jelenthet. Az ősszel keletkező avar, fűnyesedék és gallyak égése ugyanis komoly légszennyezést okoz, a komposztálásból adódó természetes lebomlás pedig értékes humusszá alakítja át azokat, emellett tavasszal beásva a földnek, majd a termésnek is jót tesz.

– Év eleje óta összesen 105 alkalommal riasztották a megyei tűzoltókat szabadtéren keletkezett tűzesetekhez. Ezek jelentős része a tavasszal történt, jellemzően nádas és száraz fű okozta a problémát. A szabadtéri tűzesetek során közel nyolcvanhektárnyi terület égett le szűkebb hazánkban. A két legnagyobb kiterjedésű – egyaránt tíz-tíz hektáros – tűzeset is még tavasszal történt, Litkén a nádas, Taron pedig a száraz fű és a bozótos égett –hangsúlyozta Angyal Eszter.

A katasztrófavédelem megyei szóvivője hozzátette: legutóbb október 24-én riasztották szabadtéri tűzhöz a megyei lánglovagokat, amikor is Szurdokpüspökiben két négyzetméternyi területen égett az elszáradt növényi maradvány, amit a pásztói hivatásos tűzoltók oltottak el kéziszerszámokkal.

Az elmúlt évhez képest idén jelentősen – hozzávetőlegesen egyharmadára – csökkent a szabadban keletkezett tűzesetek száma. Hatósági szankcionálást év eleje óta eddig tizenkilenc esetben vont maga után a felelőtlen égetés.

Angyal Eszter, a katasztrófavédelem megyei szóvivője elmondta, hogy azok, akik megszegik a tűzvédelmi előírást, legalább százezertől akár egymillió forintig terjedő bírsággal is sújthatók.