Nagyot küzdött a Kábel SE

Kézilabda NB I/B, Keleti csoport, férfiak, 22. forduló

Balassagyarmati Kábel SE – Ferencvárosi TC 22–28 (11–15)

Balassagyarmati Városi Sportcsarnok, 250 néző, vezette: dr. Janáky, Temesi.

Balassagyarmati Kábel SE: Djukanovics – Bécsi 2, JAKUBECZ, Szabó T. 6/1, PIROSKA 4, ALBERT-TÓTH 6, Szabó A. 1. Cs.: SÍRÓ Z. (k), TIHANYI, SZÉLES, Radenovics, Bán D., Maletics 3. Edző: Molnár Ferenc.

FTC: TUBAKOVICS – Deli 2, Takó 3, Márkus 4/3, Varga 3, POZSGAI 5, GRANDJEAN 6. Cs.: Molnár (k), Bíró 3, Garamvölgyi 1, Kuhn, Félegyházi 1, Iváncsik R. Edző: Adorján Gábor.

Hétméteresek: 3/1, ill. 4/3. Kiállítások: 14, ill. 12 perc+kizárás Deli P. (harmadik kisbüntetés után). Az eredmény alakulása: 7. perc: 2–2, 17. perc: 6–6, 23. perc: 7–10, 27. perc: 10–13, 38. perc: 14–19, 44. perc: 16–21, 47. perc: 19–22, 52. perc: 21–24, 58. perc: 21–26.

Táblás ház előtt nagyszerű hangulatban kezdődött a mérkőzés. Kimaradt büntetővel nyitott a Kábel a második percben. Ennek ellenére Piroska Krisztián révén a hazai csapat szerezte a találkozó első gólját. Innentől kezdve húsz percen keresztül mindig az egyenlítésért kellett támadnia a fővárosi gárdának, mely mindig sikerült is nekik. Ebben az időszakban a Kábel oldaláról a három gólt szerző Piroska mellett, Szabó Tamás, Albert-Tóth és Bécsi szállította a gólokat, míg a Fradi oldaláról Grandjean, Pozsgai, Bíró és Márkus négyes bizonyult biztos ítélet végrehajtónak. Igaz az első tizennyolc percben a Fradi lihegett a Kábel után, mivel rendre a hazai csapat vezetett. Amikor a hazai csapat kétszer is emberelőnybe került, mindkétszer a FTC szerzett gólt. Köszönhetően annak is, hogy Szabó Tamást kíméletlenül akadályozták a góllövésben, háromszor fújták vissza szabályos gólját, és csupán szabaddobás következett. Nem ízlett a vendégeknek a hazaiak nyitott védekezése, érezhető volt, hogy nem ismétlődik meg az őszi eredmény. A vendégeknek minden egyes lövésért, gólért meg kellett szenvednie. Ez a koreográfia mindaddig folytatódott, amíg valakik nem érezték úgy, hogy egy kicsit bele kell nyúlni a találkozóba, ez olyannyira sikerült is, hogy a közönség óriási tiltakozásba tört ki. Sikerült négy góllal elhúzni a Ferencvárosnak, és ezt a félidőt jelző dudaszóig meg is őrizték.

A folytatásban hosszú támadásokat vezetve próbálta növelni előnyét a fővárosi csapat, míg a Kábelnek folyamatosan kellett küzdenie a felzárkózásért. A továbbra is jól működő védekezés mellett Síró Zoltán is bemutatott jó néhány remek védést, megteremtve a lehetőséget a meccsben maradásra. Amikor lehetőség volt arra, hogy kettőre közelítsen a Kábel, akkor rendre elemi hibák csúsztak be az akciók befejezésébe. Ha ez nem, akkor a kapufa mentett, vagy visszafújták a nézőtérről érvényesnek tűnő találatot. Az meg hab volt a tortán: nem sikerült észrevenni, hogy Fradi támadásnál hatoson belüli belépések után jöttek a vendéggólok. Zúgolódott is a publikum, de sikertelenül. Az ötvenkettedik percben egy újabb felzárkózási esély úszott el, mentett a kapufa, bár Síró fogott egy hetest, következett egy négyperces gólcsend mindkét oldalon hazai ziccerek kimaradásával. Lehet ez kissé kedvét is szegte a csapatnak, és az utolsó két percben három találat is jött fővárosi oldalról, így a végére nagyobb lett a különbség, mint amit a mérkőzés összképe addig mutatott. Minden dicséretet megérdemelnek a Kábeles fiúk, főleg védekezésben nyújtott teljesítményükért, amit egy nagyon jó erőkből álló FTC ellen mutattak be. Azt már persze sosem tudjuk meg. hogy amennyiben a második játékrészben nem maradnak ki sorra a ziccerek és nem követ el több (tíz körüli) technikai hibát támadásban a Kábel akkor, az mire lett volna elég. Valószínűsíthetően minimum a pontszerzésre.

Molnár Ferenc: – Gratulálok a játékosaimnak, hiszen nagyon jól küzdöttek. Jól felkészültünk a Fradiból, az utolsó pillanatig küzdöttünk a pontért. Nem hiszem, hogy a Ferencvárosnak szüksége van az ilyen segítségre. A második félidei védekezésünk szinte tökéletes volt, nehéz feladat elé állítottuk a dobogó második fokára aspiráló vendégeket. Sajnos Szabó Tamás megsérült, remélem a többi sérült játékosom a Kecskemét ellen hasonló küzdéssel, mentalitással sikeresen vívja meg a fontos mérkőzést. Játékunk elismerését mi sem bizonyítja jobban, hogy a közönségünk a vereség ellenére a végén szűnni nem akaró tapssal köszöntötte csapatát.

Adorján Gábor:– Nagyon komoly erőket kellett mozgósítanunk ahhoz, hogy a hazai környezetben mindenkire veszélyes balassagyarmati csapatot legyőzzük.

Kívánom nekik, hogy érjék el a céljaikat. Ilyen szurkolótábor előtt élmény játszani.

Juniorok: 33–50.

Kanyó Ferenc