Rétság harmincöt esztendeje, a nemzeti ünnepre kapott városi rangot

A történelem zivataros időiben szűkebb pátriánk legnyugatabbra fekvő járásának székhelye kedvező földrajzi fekvése folytán mindig fontos szerepet töltött be. Az észak-déli irányú közlekedési útvonal, amely a Cserhát és Börzsöny közötti átjáróban tör a Felvidék felé, itt haladt keresztül, Vác közelsége pedig az egyházmegyei hatás szempontjából bizonyult kivételesnek. Már IV. Béla király is érintette, amikor kedvelt vadászterepére, Zólyom környékére lovagolt, és a tizenhatodik század delelőjén a török is megszállta.

Jelentős pont Rétság históriájában az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. A település határában 1849. július 17-én lezajlott csata során Görgey Artúr tábornok seregei megállították az orosz hadak előrenyomulását, megteremtve ezzel a lehetőséget a Balassagyarmat felé irányuló visszavonulásra. Az ütközet emlékét márványtábla hirdeti a Városi Művelődési Központ és Könyvtár bejárata melletti oldalfalon.

Az 1867-es kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchiában Rétság a térség hivatali központja lett, és 1894-ben Ferenc József császár és király is áthaladt itt, a község elöljárói pedig diadalkapuval fogadták az uralkodót.

A fejlődés következő kiemelkedő lépcsőfoka a helyőrségi laktanya létrehozása volt 1936-ban. A katonaság jelenléte, bár a kaszárnyát már negyed százada bezárták, máig meghatározó a város életében. 

1956-ban a forradalom idején az itt állomásozó honvédek szabadították ki felsőpetényi házi őrizetéből Mindszenty József hercegprímást, és a főpap egy éjszakát a laktanyában töltött. A bíboros, és a mártírhalált halt kiszabadító parancsnok, Pálinkás-Pallavicini Antal közös szobrát a település északnyugati szélén állították fel.
A 1990-es évek közepétől Rétság fokozatosan a nógrádi ipar fellegvára lett. A város délkeleti határában létesült gazdasági övezetben számos, nemzetközileg elismert cég telepedett le, mint például a TDK. Az innen származó adóbevétel hatalmas részt képez az önkormányzat költségvetésében.

A nyugat-nógrádi járási székhely jelenlegi legnagyobb gondja a közlekedés. A 2-es főút napi szinten óriási mennyiségű átmenőforgalmát mindenképpen enyhíteni kell, ennek ellenére évtizedek óta megoldatlan egy elkerülő szakasz kiépítése. Erre most jó esély kínálkozik, hiszen a 2/A főút észak felé bővítésében ez lesz az első feladat, ám kérdés, hogy mikor valósulhat meg.