Szokások

2024.02.08. 13:52

Közeledik a farsang farka – Nógrádban is számos szokás színesítette ezt az időszakot

Már csak néhány nap, és véget ér a farsangi időszak, kezdődik a nagyböjt. A legtöbb településen azonban éppen ezekben a napokban tartják a jelmezes bálokat. Így volt ez régen is, farsang farkán temették el a telet és szervezték a legnagyobb mulatságokat.

Gulyás Edina

A farsang – a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak – hagyománya évszázadokra nyúlik vissza. A húsvétot és a nagyböjtöt megelőző hetekben, a mulatságokkal tűzdelt, szabadabb időszakban a hétköznapokat is vidámabban élték meg az emberek. A bálok, az alakoskodás, a felvonulások, illetve a játékok inkább a farsangi időszak végén, farsang farkán voltak jellemzőek.

– Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen az év ezen szakaszát követően egészen a betakarításig nem volt módjuk arra eleinknek, hogy ünnepeljenek, pihenjenek – tájékoztatta portálunkat Máté György, néprajzkutató, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum munkatársa. – Az esküvőket, a lakodalmakat és a disznótorokat is ekkorra időzítették, hiszen a földeken, a mezőgazdaságban végzett munkák nyáron erre nem adtak lehetőséget.

Ezt a hagyományt vidékünkön is lejegyezték

Mint mondta: mivel bálokban is bővelkedtek ezek a napok, így a párválasztás tekintetében is fontos időszak volt ez korábban, amihez a bokrétaküldés szokása kapcsolódott. A lányok virágcsokrot készítettek, amit elküldtek a nekik tetsző legénynek a bált megelőzően, aki azt a kalapja mellé tűzve viselte. Ez egy szép gesztus volt, amit kedvező fogadtatás esetén a fiúk édességgel, gyümölccsel viszonoztak. Így indult a kapcsolat, az ismerkedés. Ezt a hagyományt vidékünkön is lejegyezték.

– Sok alakoskodó játék kötődött a farsanghoz. Ahogy napjainkban is vannak tipikus figurák, amibe szívesen öltöznek a gyerekek, régen is voltak ilyenek. Leggyakrabban a lakodalmat játszották el tréfásan, volt menyasszony, vőlegény, násznép, illetve pap is, aki összeadta őket – fogalmazott a szakember. – Voltak helyi figurák is, akik egy-egy tájegységhez kapcsolódtak. Nógrádszakál például egy Ipoly-menti határtelepülés megyénkben, így a két világháború között jellemző volt a csempészés ezen a területen. Farsang idején így ennek megfelelően fináncnak, pénzügyőrnek, határőrnek és csempésznek öltöztek a környéken élők és kikarikírozva játszották el a jelenetet.

Ez az időszak elképzelhetetlen a pampuska nélkül

Máté György arra is kitért, hogy az asszonyfarsang is vidékünkön volt leginkább jellemző. A Szuhához tartozó Mátraalmáson volt a legnagyobb hagyománya. Azon csak a lányok, asszonyok vehettek részt, egész nap jókedvűen járták az utcákat, azokat a férfiakat pedig, akik az útjukba kerültek „megborotválták”: belisztezték az arcukat és jégcsappal, vagy fa késsel húzták le a szőrüket. A nap mulatsággal zárult. Napjainkban egyre több helyen éled újra ez a hagyomány.

Manapság ez az időszak elképzelhetetlen a farsangi fánk, vagy ahogy a vidékünkön nevezik, a pampuska nélkül. Egy másik változat, a csörögefánk is kelendő ilyenkor. Ugyan nagyszüleink idejében nem voltak kötött, tipikusan farsangkor fogyasztott ételek, ugyanis nagyobb jelentősége volt annak, hogy ezekben a hetekben bármiből bőséggel lehetett enni.

– Idén február 14-én zárul a farsangi időszak. Húshagyó keddet megelőzően farsangtemető szokásokat tartottak régen, például szimbolikusan eltemették a hangszereket. A zene, az ének, a mulatozás véget ért, elsiratták a farsangot. Elrakták még azokat a fazekakat is, amiben korábban zsírral főztek, húst ezt követően már egyáltalán nem ettek – hangsúlyozta Máté György. – Hamvazószerdával kezdődik a következő böjti időszak, aminek a végén jön a tavasz, a húsvét, a feltámadás.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában