Névadójára, Mikszáth Kálmánra emlékezett az irodalmi társaság Horpácson (fotók)

A rendezvény felvezetéseként dr. Kovács Anna, a társaság elnöke köszöntő helyett inkább Mikszáth-idézeteket olvasott fel a hallgatóságnak, főként a Nagy Palóc írói jubileumának negyvenedik évfordulója alkalmából szervezett, 1910 tavaszi ünnepségről. Ezen a Tót atyafiak szerzője többek között ilyen gondolatokat fogalmazott meg: „ parádés nemzet vagyunk”, és „az áldomás nem változik”, majd egyfajta összegzésként megalkotta életműve zárszavát, hiszen néhány héttel később elhunyt, leszögezve, az írót nem lehet kitüntetni diadalkapuk felállítása által, csak a művei olvasásával, illetve kijelentette, kultusz helyett kultúrát illik teremteni – és milyen igaza volt, emelte ki a szónok.

Molnár Zoltán, Horpács polgármestere elsősorban arról szólt a megjelentekhez, hogy végre fontos állomáshoz érkezett el a kúria korszerűsítése, és tavasszal immár teljes külső-belső megújulásban, modern kiállítási tartalommal fogadhatja majd a létesítmény a látogatókat.

Miután Pauer Csilla, az egri egyetem Borsosberényben élő harmadéves hallgatója felolvasta Mikszáth: A Petőfi-legenda Selmecen című, egy szerelmi történet adalékaként szövegezett novelláját, dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész elevenített fel néhány, a jeles naphoz kötődő mozzanatot. Az aradi vértanúk emlékéhez kapcsolódva megemlítette, hogy az egyik kivégzett tábornok, Kiss Ernő éppen a balatonfüredi Anna-bálon ismerte meg szerelmét, későbbi feleségét, majd hangsúlyozta: a 2023-as esztendő irodalmi évfordulói ezer szállal kapcsolódnak Nógrádhoz, akár Madách Imrét, akár Petőfi Sándort említjük, hiszen a tizenkilencedik században minden mindennel összefüggött. 

Befejezésként pedig a harmincadik születésnapját ünneplő Mikszáth Kálmán Társaság tevékenységét méltatta, mondván a harminc esztendő nem telt el nyomtalanul, és ahogy Mikszáth maga tette, ereje teljével fordulva a szülőföld felé, az utódok ugyanígy cselekednek az örökség őrzésében.