Világszerte díjazták már a salgótarjáni festőművész tehetségét

– Mikor babonázta meg a festőművészet világa? 
– A művészetek iránti szeretet minden bizonnyal a véremben van, apai ágon több neves festő- és zeneművész felmenőm volt. A festészet alapjait az 1970-es években Diószegi Balázs Kossuth-díjas festőművész tanította meg Kiskunhalason, ahová sokat jártam látogatóba az anyai nagyszüleimhez. Máig hálás vagyok a mesteremnek, hogy kislányként a szárnyai alá vett. Később több művész is oktatott a festészet fortélyaira, ám a sors végül más szakma felé terelt. Kereskedelmi és pénzügyi vonalon dolgoztam Salgótarjánban, de 1987-től rendszeresen festem akrillal és olajjal a naturalista képeket. A festészet azonban egy életre a részemmé vált, így 2002-ben megszereztem a mester fokozatot is. 

– Munkásságát több elismerés is koronázza. Mi a titka? 
– Naturalista alkotóként mindig azt festem, amit látok. Szeretem aprólékosan kidolgozni a munkáimat, imádom a színek játékát. Nem tudom, mi lehet a siker titka, mert mindig azt mondom: egy festmény soha nincs teljesen kész, folyton lehet rajta javítani. Ugyanakkor nagy büszkeség, hogy immár a világ több nemzetétől mintegy száz díjat – Vip, Geniusz, Talent, Best, Qvin, King, Royal – és több mint negyven nemzetközi művészeti elismerést, díszdoktori kitüntetést ítéltek oda a pályamunkáimért. Emellett világversenyeken is megmérettem a képeimet, melyeket több alkalommal nemzetközi díjban részesített a szakmai zsűri. Jelenleg közel negyven alkotói csoportnak és négy nemzetközi akadémiának is a tagja vagyok, így olyan emberekkel is rendszeresen tartom a kapcsolatot, akik a szakma elismert képviselői, professzorai szerte a világból.

– Nemrég a salgótarjáni Libri könyvesboltban mutatta be műveit. Tervez újabb kiállítást?
– A salgótarjáni festménykiállítást július közepétől augusztus elejéig tekinthették meg az érdeklődők, s nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam. Volt, aki külföldről tette tiszteletét a helyszínen és a vendégkönyvbe is írt egy csodás bejegyzést. Példaértékűnek tartom, hogy Szabó Zsanett üzletvezető ötlete nyomán Salgótarjánban megvalósulhatott ez az egyedülálló kezdeményezés, mely az irodalmat és a képzőművészetet párba állítja. Ennek hála már több helyi művészt ismerhetett meg a közönség, manapság nehéz alkotóként érvényesülni. Idén már nem terveztem újabb tárlatot, de egy német művészbarátom meghívott egy közös bemutatkozásra, így most gőzerővel nekiláttam újabb festmények pingálásának, hogy télen megjárják Németországot. 

– Van kedvenc témája, festője?
– Rákattantam az utóbbi időben a tájképekre, de régies stílusú, figurás és lovas festményeket is gyakran alkotok. Imádok portrékat készíteni, valamint a Buddha-téma örök kedvencem. Rembrandt holland festőművész stílusát nagyon kedvelem, szerintem az ő művészetét lehetetlen utánozni. Zseniális műveket hagyott maga után. 

– Hogyan tovább?
– Csakis ecsettel! Jelenleg négy képen is serényen dolgozom, ha nem festhetnék, nem is élnék igazán.