A legrégebbi palóc népmesét is tovább örökíti a herencsényi mesemondó (videó)

– Fontos számomra, hogy a múltból származó értékeket megőrizzük, ezt az örökséget továbbadjuk és ápoljuk azokat a hagyományokat, amelyek az előző generációból gyökereznek – mondta el portálunknak Terka néni, a jelenleg is aktívan tevékenykedő palóc mesemondó.

Édesanyja, Szandai Teréz, akit mindenki Teri néniként ismert 1931. október 27-én látta meg a napvilágot Herencsényben, paraszti származású szülők harmadik gyermekeként. Egészen pici kora óta körülvették a mesék és a történetek, hiszen a fonóban vagy a fosztóban is munka közben osztották meg egymással a történeteiket az emberek.  Aztán az 1960-as években megalakított helyi Repülj páva kör hozta meg számára a sikert, amelyet felfedeztek a néprajzkutatók. Onnantól kezdve számtalan helyről érkezett meghívása fellépésekre. Tehetségét, munkáját díjakkal is elismerték, többek között kiérdemelte a Nívódíjat, a Népművészet mestere, az Örökös mesemondó, a Kultúra lovagja, valamint Herencsény díszpolgára elismerést is. Pályafutása során országos sikereket ért el. 

– Édesanyám a falu központi részén nevelkedett, az ő apukája búcsúvezető, később postamester lett, de ő volt a falu pénztárosa és a templombíró is. Akkoriban háznál működött a posta, így rengeteg ember megfordult náluk és a nagyapám továbbította a táviratok tartalmát a háború idején is. Így már gyerekként nagyon sok információt tudhatott ezáltal magáénak, nemcsak a településről, hanem a környék minden tájáról. Ebből is alakulhattak ki aztán később a történetek – ismertette Terka néni.

Arra is kitért, hogy Magyar Zoltán egy 125 szövegből álló monográfiát tett közzé a népköltészeti tudásanyagból, A herencsényi mesemondó
címmel, ami elsősorban tréfás mesékből és legendamesékből áll, de találunk közte állat- és tündérmeséket, példázatokat, illetve mondákat is. A feljegyzések 73 mesét, 52 mondát, népi elbeszélést tartalmaznak.

Érdeklődésünkre Terka néni elárulta, hogy a gyűjteményben találunk olyan mesét is, amit az édesanyja korábbi generációktól vett át és, amivel országos versenyen első helyezést ért el Egerben, majd élő adásban szerepelt vele a televízióban, végül pedig egy beszélgetésre is elhívták Nagy Ilona mesekutatóval. – Feltehetőleg A pletykás asszonyok lehet a legrégebbi történet, amely az utókornak fennmaradt a szájhagyomány útján – fogalmazott Teri néni lánya, aki már beleszületett a mesékbe és napjainkban is szórakoztatja a közönséget a tréfás előadásával.