Megnyílt M. Kiss György emlékkiállítása Salgótarjánban

Dr. Huszár Máté, a megyeszékhely alpolgármestere elmondta: a kortárs képzőművészeti kiállítás sokrétű reflexió a bennünket körülvevő világra. Megannyi válasz mindennapjainkra az alkotó egyéni, sajátos nyelvén megfogalmazva.

– Az 1962-ben született M. Kiss György három éve távozott közülünk, életének nagyobbik részét Somoskőújfaluban töltötte. Azon a településen, ahol kivételes szellemi és művészi erő koncentrálódik a mai napig is. Mentorának Földi Pétert, Kossuth- és Príma Primissima díjas festőművészt tartotta, aki tanárként majd barátként segítette és ösztönözte művészi pályáján – ismertette dr. Huszár Máté a kiállítót, akinek műveivel kapcsolatban hozzátette: egyedi hangvételű és bátran virtuóznak tekinthető munkái érzékeny önvallomások.

Ezt követően Földi Péter nyitotta meg a kiállítást, amellyel a téli zárvatartása után a József Attila Művelődési Központ kinyitotta kapuit a látogatók előtt. A Kossuth- és Príma Primissima díjas festőművész volt tanítványáról elárulta, hogy a somosi iskolában ötödiktől nyolcadik osztályig oktatta matematikára és rajzra is. Mint fogalmazott, M. Kiss Györgynek már akkor is fantasztikus szakmai érzékenysége volt, minden korrektúra során továbbgondolta a pedagógiai elvárást.

– Ez a kiállítás valahol egy alkotói folyamat közepét mutatja be, egy nagyon erőteljes válogatás, és mindenképp köszönet illeti azokat, akik kölcsönadták a képeket. A festmények egyfajta belső ritmus és energia együttműködéséből fakadnak. Szinte hihetetlen ez a belső szuggesztív ritmusképlet, az, ahogy tulajdonképpen az élet teljességének lehetőssége utáni sóvárgást próbálja láthatóvá tenni. Méghozzá úgy, hogy az érzékelhető valóság legyen, ha nem is tapintható, de olvasható. Mert a képzőművészet valahol ilyen – hangsúlyozta Földi Péter, aki arra is rámutatott, hogy M. Kiss György képépítkezésének van egy érdekes struktúrája: alapvetően absztrakt képi rendszerekben gondolkodik, de az mindig ott hordozza magában a belső sejtelmeket, az üzeneteket, a játékosságot, és a humort. A dekorativitás, az absztrakció, a formanyelvek színbeli hangulatkeltése pedig olyan mértékben összegezi az egészet, ami esztétika élményt is nyújt. Amögé betekintve pedig észrevehető a gondolatiság, a pontos üzenet, ami nem más, mint a személyesség esendősége, és kiszolgáltatottsága. Földi Péter zárásként aláhúzta: tanítványa képei az emberiesség nyelvén szólnak, az egyetemesség mértékében Somoskőújfaluból, és most már Salgótarjánból is.