drámapályázat

2021.02.28. 18:43

Elbírálta a drámapályázatra beérkezett műveket a Zenthe Ferenc Színház

A helyi társulat tavaly ilyentájt gazdag programot dolgozott ki legendás névadója, Zenthe Ferenc születésének 2020-ban esedékes századik évfordulója tiszteletére.

Csongrády Béla

Sokrétű, tartalmas elképzeléseik maradéktalan megvalósítását azonban megakadályozták, illetve korlátozták a vírusjárvány miatt bevezetett szükségszerű intézkedések.

Egyik kezdeményezésük, az elmúlt év januárjában meghirdetett drámapályázat azonban termékenynek bizonyult, s a zsűri – ha némi késéssel is – a minap nyilvánosságra hozta a véleményét s meghozta a díjazással kapcsolatos döntéseit is. Mint kiderült, a pályázatnak kettős célja volt, s ennek megfelelően két kategóriában hirdettetett meg. A színészóriásra való méltó emlékezés szándéka mellett ugyanis egy másik százéves évforduló is motiválta a kiírást.

Az első esetben olyan művek beérkezését várták, amelyek Zenthe Ferenc filmjeiből merítik témájukat és/vagy azok színpadi adaptációit, átdolgozását jelentik. A másik téma azzal függ össze, hogy Salgótarján 2022-ben – tehát jövőre – ünnepli várossá nyilvánításának centenáriumát. Ennek megfelelően e téren olyan színpadi művekre számított a társulat vezetése, amelyek a település sorsfordító, történelmi eseményeivel, vagy polgárainak mindennapi életével foglalkoznak, illetve a város valamely jeles személyiségének életét dolgozzák fel. Kizárólag olyan magyar nyelvű színdarabot lehetett benyújtani, amely még nem jelent meg nyomtatásban, amelyet nem mutattak be színpadon s nem nyert díjat korábbi drámapályázaton, illetve előadási vagy közlési jogával más intézmény nem rendelkezik. E szerző (vagy szerzői társulás) csak egy művet nyújthatott be.

A bírálóbizottság kedvező véleményt formált a beküldött pályázatokról
Fotó: H. M. / NMH

A pályaműveket elbírálandó a következő szakembereket kérték fel: elnöknek Zalán Tibor költőt, drámaírót, alelnöknek Szász Zoltánt, a Szcenárium című folyóirat szerkesztőjét, a tagoknak Bakos-Kiss Gábor művészeti tanácsadó színészt, rendezőt, Deés Enikő dramaturgot, Paróczai Csaba költőt, kritikust és Sándor Zoltán dramaturgot, a pályázat szervezőjét. Fenti kritériumok alapján a megadott határidőre harmincöt pályamű érkezett be: az első kategóriában húsz pályaművet, a másodikban tizenötöt készítettek a szerzők.

A zsűri időben elkezdte a munkáját, elkészítette írásos véleményét, s az alkotások jeligéit közjegyző jelenlétében fedték fel. A bírálóbizottság örömének adott hangot a kiírás és a megvalósítás igényességét illetően, valamint a pályázatok – amelyek az ország több helyéről és természetesen Budapestről érkeztek – számát és a színvonalát tekintve egyaránt.

Összességében a Zenthe-pályázat – a közvetlen helyi célokon túlmenően – hozzájárul a mai magyar dráma ügyének felkarolásához, a kortárs drámairodalom gazdagításához.

A konkrét eredmények az alábbiak szerint alakultak. Az úgymond Zenthe-kategóriában O. Horváth Sári a 2017-ben Marosvásárhelyen rendező szakon végzett szerző lett a győztes Fejünk felett a nap című drámájával. Különdíjat kapott a Jób lázadása című munkájáért az alig 24 éves Sikó Koppány Sebestyén, a jeles szentesi Horváth Mihály Gimnázium korábbi tanulója. A másik – Salgótarján múltjáról szóló kategóriában – Topolcsányi Laura – aki a Turay Ida Színházhoz kötődik szorosan – Macskakő című írását hirdették ki nyertesnek. Különdíjban az ugyancsak fiatal Kellerwessel Klaus – költő, pszichológushallgató – Csonka Lili című műve részesült.

Mint Sándor Zoltán, a Zenthe színház művészeti vezetője elmondta, Topolcsányi Laura Macsakakőjét – amely utal Trianonra és megjelenik benne az első polgármester, Förster Kálmán alakja is – a társulat 2022 januárjában, a várossá válás 100. évfordulójának ünnepségén mutatja be, de vannak terveik a további díjazott művekkel is. A pályázat sikere a folytatásra, egy újabb szellemi műhely kialakítására ösztönzi a színházat.

Feljegyzések a zsűrielnöktől

Zalán Tibor többek között a következőket fogalmazta meg a 2. kategóriával kapcsolatosan: Azok a darabok pályázhattak eséllyel a kiemelésre, amelyek nem végcélként, hanem kiindulási pontként használták a tarjáni történetek választott eseményét és drámaként próbálták a történelem – olykor csak a kor kisszerűségének– erodáló hatását felmutatni. A művek immanens értékeit vizsgáltam: működőképesek lehetnek-e színpadon, mennyire felelnek meg a drámai feltételrendszernek.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában