Festőzsenire emlékeztek a kávéház kétszázadik rendezvényén

A József Attila Művelődési Központ klubtermében az Időrosta című rovat vendége Puntigán József losonci helytörténész volt, akivel Tarnóczi László rádióriporter beszélgetett. A nagyszámú érdeklődőt természetesen mindenekelőtt a téma vonzotta, de Tarnóczi László a diskurzus bevezetőjében nemcsak Csontváry Kosztka Tivadar életútját körvonalazta, de bemutatta Puntigán Józsefet is, minthogy az ő kutatásai, publikációi – köztük a 2012-ben Csontváry és Nógrád címmel napvilágot látott könyve – is hozzájárultak ahhoz, hogy egyre többet tudjon a közvélemény a sokáig – gyakorlatilag az 1963-as revelációszerű székesfehérvári, majd a pécsi önálló kiállításáig – csak szűk körben ismert festőzseniről.

Tarnóczi László azért is fontosnak tartotta az előadó méltatását, mert – a matematikusi végzettségű, informatikusként dolgozott, majd a Novohrad-Nógrád Geopark irodavezetőjeként elhelyezkedett – Puntigán József egyike azoknak a személyiségeknek, akik nagyon sokat tudnak Losoncról és környékéről, egyáltalán a Felvidékről, s akik mindig készségesnek bizonyulnak abban, hogy segítsék a riportert új ismeretek felszínre hozatalában, a hallgatók tájékoztatásában.

Puntigán József elmondta, hogy viszonylag régen foglalkozik már – az 1853. július 5-én, Kisszebenben született és 1919. június 20-án, Budapesten elhunyt – Kosztka Tivadarral, aki 1900-től használta a Csontváry előnevet. A Művészet című folyóirat egy 1979-es cikkében figyelt fel rá, s kezdte tudatosan gyűjteni a napút festőjére – ahogyan magát egy 1880-as látomás alapján nevezte – Losoncra, de főként Gácsra – ahol az alkotó patikusként, a közélet iránt aktívan érdeklődő emberként dolgozott – vonatkozó adatokat.

Vetített képekkel illusztrált élményszerű mondandóját három korszakra osztva fejtette ki, minthogy változott Kosztka Tivadart a környékhez kötött történések intenzitása. Az est hangulatához remekül illeszkedett Nagy László két verse – a Csontváry és a Libanoni cédrus – amelyet P. Kerner Edit, a Zenthe Ferenc Színház tagja tolmácsolt.

Ez volt a kétszázadik rendezvény

A Szerdatársaság Irodalmi Kávéház 2007. április 13-án kezdte el működését. S, hogy ez nem volt szerencsétlen szám, mi sem bizonyítja jobban, hogy 2010. március 17-én már a századik programját ünnepelhette a Palóc Parnasszus Szerkesztősége és az akkor még hetenkénti rendezvények közönsége. A megalakulás tizedik évfordulójáról 2017 decemberében emlékeztek meg. A minapi Csontváry-esttel érkezett a 200. összejöveteléhez az irodalmi kávéház.