Iglice

2018.11.14. 13:52

A szécsényiek zenés mesejátéka több mint szórakoztatás

Oláh József és felesége, Oláhné Csercsics Ivett 19 évvel ezelőtt Szécsényben megalakították az Iglice Néptáncegyüttest, amely komoly szakmai sikereket ért el. A táncosok több alkalommal is szerepeltek a Magyar Televízió, Fölszállott a páva vetélkedő élő adásában. A házaspár fontos szerepet tölt be a város kulturális életében, a néprajzkultúra, a cigányhagyományok ápolásában.

Szenográdi Ferenc

Az aktív, kreatív, szakmailag jól felkészült házaspár mindig is kereste az újat, azt, hogy a kultúra szórakoztatás területén miben tudnának még többet adni. Így jutottak el 2012-ben arra a döntésre, hogy megalakítják a kis színházi társulatukat, táncos, zenés, énekes mesejátékokat állítanak színre. Oláhné Csercsics Ivett úgy vélekedett, fontos, hogy a gyermekekhez minél több mese jusson el, érezzék, átéljék, hogy a becsülettel, tisztességes munkával megvalósíthatják álmaikat. A jó mesének komoly személyiségformáló, nevelő hatása van. A társulat mindezt nem didaktikus formában, hanem érzelmekkel, jó hangulattal, művészi eszközökkel teremti meg.

Szívvel-lélekkel adják elő látványos műsorukat, egyre több helyre kapnak meghívást. Képünk Nagylócon készült
Fotó: Ladóczki Balázs, NMH

– A társulat neve Paramisi. Cigányul mesét jelent. Úgy gondoltuk, a kis társulatunknak ez fejezi ki legjobban a mondanivalóját, a gondolatvilágát – vélekedett Oláh József. A társulat tagjai közé tartozunk feleségemmel. Rácz Csaba, aki korábban tagja volt az Iglice Néptáncegyüttesnek, majd a pozsonyi Ifjú Szívek hivatásos táncegyesületben táncolt 2012-ig. Eszter lányunk közben Pozsonyba, a táncszínházba került, viszont a helyére állt Ivett gyermekünk, aki hazajött Pozsonyból, így a társulatunk tagja lett.

A négytagú kis társulatnak a rendezője, díszlettervezője, koreográfusa, dramaturgja, szervezője, szereplője az Oláh házaspár, akiktől nem áll távol a műfaj. A táncban a társulat valamennyi tagja otthonosan mozog, több hangszeren is játszanak, szeretik a színházat. Az előadásuk során egy komplex megvalósításra törekszenek, a színpadon játszanak, énekelnek, táncolnak, zenélnek, mindezt nagy átéléssel teszik. Ahogy mondták, azt hogy nem gépi zenét használnak, hanem ők maguk játszanak, nagyobb improvizációs lehetőséget biztosít a számukra. Jól tudnak alkalmazkodni a gyermekek ritmusához, hangulatához, befogadóképességéhez. Amikor úgy érzik, hogy rövidíteni kell, rövidítenek, ha viszont ráadást, több zenét kér tőlük a közönség, azt is megteszik. Az előadásuk legtöbbször interaktív, a közönséget is bevonják a játékba, amit a gyermekek élveznek. Hangsúlyozták, hogy az előadás során meg kell maradniuk a népmese hitelessége mellett. Örülnek, hogy a szakmától nagyon jó visszajelzéseket kapnak.

Az elmúlt években nagyon sok nívós helyen léptek fel. Többek között a Kapolcs-Művészetek Völgyében, a Hagyományok Háza udvarán, két alkalommal is szerepeltek a Magyar Televízió Roma Magazin műsorában. Meghívást kaptak a Fölszállott a páva táborába, Zánkára az Erzsébet-táborba, ahol műsorukkal szórakoztatták a tábor lakóit. Ott voltak Hatvanban a három napos Hetedhét Hatvan Népmese Fesztiválon. Bekerültek a Balassi Bálint Megyei Könyvtár kiajánló programjába, így Nógrád megye számos településén láthatták és láthatják őket. Oláhné Csercsics Ivett örömmel újságolta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Csoóri Sándor-pályázaton sikeresen szerepeltek, karácsonyig tíz előadást fognak bemutatni. Műsorukon táncos, zenés mesejátékok szerepelnek, amelyből a cigányság életét bemutató témák sem hiányoznak. Egy-egy előadásuk 45–50 perces. Előadásukat zömével gyermekeknek mutatják be, de előfordul, hogy eleget tesznek a felnőttek kérésének is. Így például Galgagután az idősek napján nagy sikerrel szórakoztatták a szépkorúakat.

– Amikor hazajöttem Pozsonyból, szükségem volt egy olyan tevékenységre, ahol a táncos, zenés tehetségemet, előadási hajlamomat, művészi vénámat kamatoztatni tudom. Így jól jött számomra a Paramisi Társulat – fogalmazott Rácz Csaba, aki „civilben” nevelő Balassagyarmaton, abban az intézményben, ahol a gyermekek szülők nélkül élnek.

– Öröm látni a mosolygós, nevetős, jó hangulatú gyermekeket, akik élvezik az előadást, együtt élnek velünk – nyilatkozta Oláh József, a felesége hozzátette, a mese nagymértékben elősegíti a gyermekek kommunikációs képességét, érzelmi és értelmi világának a fejlesztését. A lányuk, aki óvónőnek készül, azt mondta, hogy számára öröm és boldogság a játék, amelynek fontos üzenete van.

A kis társulat küldetése a szórakoztatás, minél szélesebb rétegekhez eljuttatni a mese világát, amelynek személyiségformáló hatása van.

Ezek is érdekelhetik